Az Országgyűlés nem fogadott el olyan módosító javaslatot, ami ezzel ellentétes lenne – „válaszolta” a Nemzetgazdasági Minisztérium azzal a kérdésünkkel „kapcsolatban”, amely azt firtatta, megalapozott-e az a keddi lapértesülés, amely szerint már készül a büdzsé MNB-s illetékkel nem számoló „korrekciója”.
Nyugodtan feltételezhetjük tehát, hogy hamarosan megismerünk egy új tranzakciósilleték-koncepciót, amely kiforrottságában feltehetően vetekedni fog az elődeivel. Az április végén közzétett Széll Kálmán-terv 2.0-ban 130–228 milliárd forintos éves bevételről olvashattunk, Matolcsy György május 9-én 130 milliárd forintról beszélt. Az MNB és a MÁK megadóztatása június végén került napirendre, az akkori tervek szerint a kiterjesztés 100-100 milliárd forinttal járult volna hozzá a – tranzakciónként 6000 forintos felső határ miatt akkor éppen – 140 milliárdos előirányzathoz.
A költségvetési törvény fent említett tervezetében 283 milliárd forintos előirányzat szerepel; egy július 11-i módosító szerint az adónemből 239,3 milliárd forint bevétel prognosztizálható, amelyből 123 milliárd forint a kereskedelmi bankok, a fennmaradó rész pedig a MÁK és – nagyobbrészt – az MNB befizetéseiből adódik.
Júliusban az EKB – ahogy várható volt – határozottan elutasította az illeték MNB-re való kiterjesztését, a miniszterelnök pedig – ahogy várható volt – kijelentette: a munkahelyeket meg fogják védeni, és ennek eszköze a tranzakciós adó. Igaz, hogy hozzátette: ha „valamiért” ez így nem lehetséges, akkor másképpen oldják meg. Kapkodni nem kell. A forint erős, a Magyarország ellen spekuláló összeesküvők szabadságon vannak, és az IMF-delegáció is csak ősszel tér vissza. Ha egyáltalán visszatér.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.