Romániától leszakadunk, Bulgáriához mérhetjük magunkat

„Ma azért harcolunk, hogy mi is a szlovák, román, cseh, lengyel gazdasággal tartsuk a lépést” – jelentette ki a kormányfő néhány hete a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ülésén.

Most tekintsünk el attól, hogy közismert, milyen helyzetben van a román gazdaság, bár az is igaz, hogy dalolva kiegyeznénk a Bukarest által elért GDP-dinamikával. Még akkor is, ha a Nemzetközi Valutaalap éppen a napokban rontotta a román nemzeti össztermékre vonatkozó előrejelzését: az IMF már csak 0,9 százalékos növekedéssel számol idén – a korábban jelzett 1,5 százalék helyett.

Ahogy a dolgok állnak, Romániától leszakadva egyre inkább a miniszterelnök által nem is említett Bulgáriához mérhetjük magunkat. Amint a krakkói piackutató cég, a PMR megállapítja: a Bulgáriát, Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot, Romániát és Szlovákiát felölelő térség cipő- és ruhakereskedelmében a forgalom 46 százalékát teszi ki az olcsó árkategóriájú termékek eladása. De ez a hat ország átlaga, melytől az egyes országok fölfelé és lefelé is eltérhetnek.

A „lefelé” nekünk jutott. A PMR tanulmánya szerint a legolcsóbb, az úgynevezett budget kategóriába tartozó ruházati cikkek leginkább Magyarországon és Bulgáriában keresettek, míg a közép- és felső-közép kategória Csehországban és Lengyelországban.

Sajnos ezt bármelyikünk személyesen tapasztalhatja is. Elég, ha végigsétálunk a legnagyobb bevásárlóközpontokban. A vezető nemzetközi ruházati kereskedelmi vállalatok már jó ideje nem is próbálkoznak igényesebb cikkek behozatalával, mert az üzletközpontok magas bérleti díjai és a folyamatosan süllyedő vásárlóerő egymásra hatásából csupán a gagyi jön ki.

És miután nálunk a vásárlóerő kifejezés is erős túlzásnak számít – hiszen erő ott van, ahol legalább nyomokban találni növekedési potenciált –, nem is csoda, ha már a turkálók is a lanyha üzletmenetre panaszkodnak.