Annál inkább a számokra, melyekből kiderült, mekkora bajtól menti meg az országot a Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója által megrendelt, az NGM által pedig készségesen leszállított csomag: a programnak hála, „valóban sikerül” másfél millió munkahelyet megmenteni.
Ez pedig nem kevés. A KSH jelenleg mintegy 460 ezer aktív álláskeresőt tart számon, ami 10,5 százalékos munkanélküliséget jelent. Ha a munkanélküliek száma másfél millióval nőne, a ráta könnyen 40 százalék fölé emelkedne. Képzeljük csak el, milyen lenne sóvár irigységgel olvasni a 25 százalékos spanyol vagy a 23 százalékos görög mutatóról szóló jelentéseket.
Ne legyen félreértés! A program céljával a legmesszebbmenőkig egyetértünk. Valóban helyénvaló, hogy a kormány – miután az szja egykulcsossá tételével éppen azokat segítette leginkább, akiknek a munkahelyét a legkevésbé fenyegette veszély – a spektrum másik végére szorult honfitársainknak is segítséget nyújt.
És ne beszéljünk arról sem, hogy miből fogjuk finanszírozni. A miniszteri fiók – tudjuk – nem üres, ötletekben tehát nem lesz hiány. Elég, ha felidézzük: a tranzakciós illetéknek már annyi variációja volt napirenden, hogy az új (?) helyzetet szinte biztosan kezelni tudja majd valamelyik korábbi koncepció.
A másfél millió veszélyben lévő munkahellyel való riogatás viszont akkor sem több, mint egy újabb fejezet a könyvben, melyben legutóbb a baltás gyilkosról és az IMF állítólagos népnyúzó-bankárhizlaló „követeléseiről” olvashattunk. Ebben a könyvben csak úgy hemzsegnek a – minimum! – nemzeti konzultációért kiáltó nagy mondások. De ne csodálkozzunk: aki mer nagyot álmodni, az tud nagyot mondani is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.