Dávid Ferenc: Nyilván nem lehet megint kétszámjegyű minimálbér-emelés

Óvatosan
„A kereskedelemre és a vendéglátásra kettős nyomás nehezedik. A legszegényebb munkaadói ágazatként alacsony béreket tud fizetni, és a munkahelyvédelmi akcióterv szakképzetleneknek szóló kedvezményeit sem tudja igénybe venni. Ezért az ágazat munkaadóinak elsődleges érdeke a bérnövekedés visszafogása. Mivel azonban az ágazat eredményessége a belföldi fogyasztás alakulásától függ, ezért a bérnövekedésben is érdekelt. Ennek a kettősségnek eredményeképp csak egy rendkívül óvatos béremelés lenne elfogadható. A korábbi reálveszteséget a vásárlóerő szinten tartása miatt kompenzálni kell, ugyanakkor az emelést munkaadóként ki kell termelni. Emiatt úgy gondolom, egy inflációközeli emelés még kezelhető lenne.”
Antalffy Gábor, a Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetségének ügyvezető elnöke

Tárgyalás előtt
„A jövő évi minimálbérről a tárgyalások még nem kezdődtek el, a későbbi konszenzust megalapozó háttérszámítások viszont már jelenleg is készülnek. Mivel 2007 óta csak nominális emelésre nyílt lehetőség, ezért a bérek reálnövekedése jogos igényként merül fel. Ráadásul uniós összehasonlításban a 300 euró körüli minimálbérrel Magyarország az utolsók között foglal helyet. Gazdasági bővülés nélkül azonban csak hitelből lehetne emelni, erre az útra nem kívánunk lépni. A kérdésben tehát még hosszas vita várható. Nem gondolkodunk továbbá a differenciált minimálbér bevezetésében, mivel a munkahelyek megtartására a munkahelyvédelmi akcióterv jobb eszközként áll rendelkezésre.”
Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára

Időszerű?
„Nyilvánvaló, hogy a tavalyi két számjegyű emeléshez hasonló most nem történhet meg, hiszen az akkor közvetlenül nyolcszázezer, az önfoglalkoztatókkal együtt több mint egymillió embert érintett, és a rendszer kis híján belerokkant a lépés következményeibe. Jelenleg abban sem vagyok biztos, hogy egy recesszióban lévő gazdaságban időszerű-e bérnövelésről beszélni, önálló vita lehetne már az is, hogy egyáltalán van-e realitása az ilyen kötelező jellegű béremelésnek. Megértem ugyanakkor a szociális szempontokat, és a bérek reálértékének csökkenése sem elhanyagolható, de a tavalyihoz hasonló lépés életveszélyes lenne a versenyszférára. Így legfeljebb egy nagyon szolid, megfontolt emelésről lehet szó.”
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára

Reálnövekedés
„Tisztában vagyunk azzal, hogy egy nem növekvő gazdaságban a béremelés nehéz feladat, de a súlyosbodó szociális problémák miatt elmondható, hogy a további reálveszteség már nem viselhető el a dolgozók számára. Emiatt az emelésnek olyan mértékűnek kell lennie, hogy a nettó bérnövekedés legalább az infláció hatásait ellensúlyozza. Úgy gondoljuk, hogy minderre forrás is lenne, hiszen a kormány munkahelyvédelmi akcióterve a járulékterhek mérséklésével jelentős összeget hagy a munkaadóknál, amely fedezetet teremthet egy inflációt meghaladó mértékű béremeléshez is. Mindezek miatt úgy gondoljuk, hogy a minimálbérnek minimum 100 ezerre, a garantált bérminimumnak legalább 115 ezerre kellene nőnie jövőre.”
Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke

Rendezés
„Olyan mértékben kellene emelni a minimálbért és a garantált bérminimumot, hogy – az elmúlt két évvel ellentétben – érezhető, vagyis legalább nominális nettó növekedés valósuljon meg. A közszférát illetően ezt annyival egészíteném ki, hogy az emeléssel párhuzamosan a közszolgálati illetményrendszerek egyes tételeinek is hasonlóan kellene változniuk. Ez utóbbira azért lenne szükség, mert az elmúlt években elmaradt. Emiatt a bértorlódás valós problémaként van jelen. A közszolgálatban jelenleg komoly bérfeszültséget okoz, hogy az illetményrendszerek elmaradt rendezése miatt ma egy kezdő közszolgálati dolgozó gyakran ugyanúgy minimálbért keres, mint egy sokéves tapasztalattal rendelkező munkavállaló.”
Varga László, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke