Értékelemzés - Amerikai szakértőket kért fel az NFM

Magyarországon eddig ritkán alkalmazott döntés-előkészítési módszer, az értékelemzés bevezetését mérlegeli a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). Az eljárás célja, hogy csak olyan beruházási koncepciókat – döntően nagy infrastrukturális fejlesztéseket – támogasson az állam, amellyel kapcsolatban a finanszírozók akkor is pozitívan döntenének, ha azt saját forrásaikból végeznék el. Elképzelhető, hogy a módszertant már a jelenlegi uniós ciklusban bevezetik, szélesebb körű alkalmazása a 2014–2020-as ciklusban válhat lehetségessé, bár erről egyelőre nem született végleges döntés.

Az NFÜ és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium amerikai szakértőket kért fel az értékelemzési módszer kapcsán szerzett tapasztalatok bemutatására egy nemzetközi workshop keretében Budapesten. Az Egyesült Államokban ugyanis a 2 millió dolláros értékhatárt meghaladó, közpénzből történő beruházásoknál kötelező az ilyen típusú elemzések elvégzése. Nem véletlenül. A washingtoni védelmi minisztérium például 1983–2011 között több mint 51 milliárd dollárt takarított így meg; de az amerikai közszféra mellett egyre szélesebb körben használják a módszert – többek között – a német közigazgatásban és Angliában is, ahol a londoni metróval kapcsolatban évente több száz ilyen elemzést végeznek.

A közpénzek felhasználásánál valódi szemléletváltást jelentene az értékelemzési módszertan bevezetése, amely sikeresen egészítheti ki, némely esetben akár fel is válthatja a jelenleg hazánkban általánosan alkalmazott CBA (Cost Benefit Analysis) elemzési eljárást, amelynek során a döntési változatok költségeit, illetve hasznait vetik össze. Az értékelemzés ezzel szemben a funkciót helyezi a középpontba, és ahhoz rendeli hozzá a költségeket. Azt vizsgálja, hogy az adott projektnek, fejlesztésnek milyen funkciókat, más szóval igényeket kell kielégítenie, és ezekhez rendeli hozzá az optimális (nem feltétlenül a legalacsonyabb) költségeket, amelyeket adott funkcióra érdemes költeni.

Maga az elemzés gyors és koncentrált folyamat, segítségével akár 2-4 nap leforgása alatt elkészülhet egy beruházás átvizsgálása és funkciók szerinti elemzése. A részletes költségtervezés természetesen csak ez után következik. Az eljárással elért eredmények figyelemre méltóak: az értékelemzés elvégzésével minimum 5-10 százalékos költségmegtakarítás érhető el, de nem ritka a 20-30 százalékos ráta sem.

Az eljárással leválasztott – a projekt szemszögéből – lényegtelen elemekből és az ezekből származó költségmegtakarításokból hasznosabb, értékesebb funkciókat lehet bevonni. Ezáltal az EU-s pályázatoknál nem „veszik el” a megtakarított összeg, hanem olyan további elemeket finanszíroz, amelyek valós igényeket elégítenek ki. Az értékelemzés nem csupán a tervezési fázisban, hanem – önellenőrzés céljából – a munkafolyamat későbbi szakaszaiban is alkalmazható.
Jelentős eltérés a CBA-hoz képest, hogy az értékelemzést végző csapatba a belső projekttagokon kívül külső, érdekektől mentes szakértőket is bevonnak, így növelve az objektivitást és javítva a releváns információk elérhetőségét.

Az értékelemzés segíti a közpénzek elköltésének átláthatóságát, és csökkentheti a korrupció lehetőségét, hiszen csakis a projekt szempontjából fontos funkciókat hagyja jóvá és azok költségét reális értéken becsüli meg. Magyarországon eddig csak elvétve használták az értékelemzés módszerét, pedig például a Paksi Atomerőmű projektjeivel kapcsolatban is pozitívak a tapasztalatok.
Idehaza az értékelemzést a 200-300 millió forintos értékhatárt meghaladó projektek tervezésénél, döntés-előkészítésénél érdemes elindítani. Olyan jelentős projektek döntés-előkészítésében is szerepet kaphatna, mint a Várkert-beruházás vagy a TÁMOP keretében megvalósuló képzések, de sikeresen alkalmazható lehet a kiemelt közlekedési vagy környezetvédelmi projektek esetében is.