Molnár Attila, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének elnöke
Adósság
"Elméletileg igen, gyakorlatilag nem. A kórházak felhalmozódott adóssága minden év végére hozzávetőlegesen egy havi finanszírozási összeget tesz ki. Ezt minden évben konszolidálja a kormányzat, ám ez csak tüneti kezelés. Az elmúlt több mint egy évtizedben csaknem háromhavi finanszírozási összeget vontak el az ágazattól. A kórházak nagyjából kéthavi bevételt tudtak megtakarítani a belső adósság rovására, a működéshez elengedhetetlen karbantartások, eszköz- és műszerpótlások elhalasztásával. A belső adósság részét képezi, hogy eközben kezelni kell az elegánsabban humánerőforrás-krízisnek is nevezett elvándorlást. A harmadik havi finanszírozási hiányt ezek miatt már végképp nincs miből kipótolni."
Tariné Molnár Margit, a Magyar Államkincstár elnökhelyettese
Hatékonyságnövelés
"A kincstári biztosi rendszer 15 éves működésének tapasztalatai alapján elmondható, az intézmények általánosságban gazdaságosan működtethetők. A biztosok általános tapasztalata, hogy az adósság keletkezésének okai elsősorban a gazdálkodás belső rendjében keresendőek, így például a szabályozásban, a nyilvántartásokban és a vezetői információs rendszerekben tapasztalható hiányosságokban. Az egyes kórházi osztályokon is hatékonyabbá lehet tenni a működést, mert bár a központi költségvetési szervként működő egészségügyi intézmények gazdálkodását biztosító forrás részben költségvetési támogatás, a kórházak bevételét döntően a teljesítmény után járó finanszírozás alapozza meg."
Sinkó Eszter, az Egészségügyi Menedzserképző Központ munkatársa
Forráshiány
"Mivel nagyon sok olyan beavatkozás van, amelyeknek a valós költségét még nyomokban sem fedezi a finanszírozás, ezért a kórházak nem működtethetők gazdaságosan, hiszen a kötelező feladatokhoz nincsenek meg a szükséges források. A probléma az államosítással sem oldódik meg, sőt most már az a pénz is hiányzik a rendszerből, amivel még tulajdonosként az önkormányzatok segítették ki a kórházakat. A KSH adatai alapján ez 2007-ben 110, de még 2009-ben is 92,5 milliárd forintot tett ki. Ezt is figyelembe véve, és elismerve, hogy ennek az összegnek egy jelentős része beruházási célokat szolgált, becslésem szerint 70-80 milliárd forint hiányzik a kórházi-szakrendelői rendszerből a gazdaságos működtetéshez."
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke
Pénztelenség
"Valamennyi jogszabályt betartva, az adott struktúrában, a rendelkezésre álló forrásokból és a szakmai előírásoknak megfelelően ma Magyarországon egy kórházat sem lehet gazdaságosan üzemeltetni. A napi munkához szükséges források sem biztosítottak, a működés feltételeként előírt minimális személyi és tárgyi feltételek teljesítéséhez, a kötelező béremelésekre a finanszírozás végképp nem nyújt fedezetet, felújítási-felhalmozási alap pedig, amit a tulajdonosoknak kellene biztosítaniuk, nem létezik. Nem csoda, hogy a kórházak nem jönnek ki a rendelkezésükre álló pénzből, és utólag minden évben több tízmilliárd forinttal ki kell pótolni a költségvetésüket ahhoz, hogy működőképesek maradjanak."
Kató Gábor, a Kato Consoulting ügyvezető igazgatója
Átalakítás
"A jelenlegi feltételek közepette a közkórházak többsége nem működtethető gazdaságosan. Az elmúlt időszakban lezajlott központosítás, szakmai-szervezeti struktúra- és kapacitásmódosítás gazdasági hatásai még nem tudtak megjelenni a nem szokványos méretű ellátórendszerben. Ennek sokrétű okai közül – 16 kórház kincstári, önkormányzati biztosi tapasztalataival – kiemelem az eltérő szervezeti kultúrákat, az új intézmények működési folyamatainak egységes szemléletű ujjászervezési igényét, valamint az ösztönzőbb finanszírozási rendszer hiányát. Az ilyen volumenű átalakítási folyamat gazdasági eredményei csak több év alatt, teljes körű végrehajtás esetén hozhatja meg a várt eredményt."
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.