USA - Az ősellenségek kénytelenek lesznek együttműködni

Ha ma tartanák a választásokat az Egyesült Államokban, Obama elnök kapná a szavazatok 49 százalékát, 3 százalékponttal többet, mint riválisa, Romney kormányzó. A szavazattöbbség ugyanakkor automatikusan még nem garantálja az elnök újraválasztását. Az Egyesült Államok elnökét ugyanis nem közvetlenül a nép, hanem az elektori kollégium választja meg. Amikor november elején több mint 90 millióan az urnákhoz járulnak, akkor de facto arról szavaznak, hogy az államuk által delegált elektorok kire adják voksukat. Az a jelölt, aki az adott államban többséget szerez, számíthat az összes elektor voksára függetlenül attól, hogy milyen arányban oszlottak meg a szavazatok.

A kollégium 538 elektorból áll, a győzelemhez tehát legalább 270 szavazatra van szükség. Az elnökválasztás lényege tehát az államok megnyerése. Ebben a tekintetben Obama elnök előnye még nagyobb, mint amekkorát az összes szavazat aránya sugall: ha ma lennének a választások, 269 elektori szavazatban biztos lehetne, míg Romney csupán 181-ben. Ráadásul a fennmaradó hét, döntetlenközeli államban – amelyek összesen 77 elektort delegálnak – szintén a jelenlegi elnök vezet. Ha ezek a szavazatok is befutnak, az nem csupán azt jelenti, hogy Obama megkezdheti második elnöki mandátumát, de azt is, hogy besöpri az elektori szavazatok több mint 60 százalékát.

Így látja ezt a pénz világa is. A jövőbeli események „árfolyamával” kereskedő Intrade platformon Obama győzelmének valószínűsége még mindig 70 százalékos – annak ellenére, hogy a Romney-val szemben elveszített első tévévita után kisebb eladói nyomás alakult ki. Obama Intrade-beli népszerűségének egyik forrása a Demokrata Párt szeptember eleji elnökjelölő konvenciója lehet, amelyen Bill Clinton ragyogóan állt ki az elnök mellett. A szóban forgó valószínűségeket a feltett – pénzbeli – tétek határozzák meg, azaz elfogulatlannak tekinthető. A Wall Street, amely az elmúlt hónapokban még mindig Romney-t támogatta, szintén elkezdett felsorakozni a jelenlegi elnök mögött. A sokéves tapasztalat szerint a pénzügyi világ általában a győztest támogatja, ez pedig szintén azt erősíti meg, hogy a versenyben Obama vezet.

Miközben mindenki az elnökválasztásra koncentrál, gyakran háttérbe szorul, hogy az amerikaiak nem csupán elnököt választanak november elején, de új Kongresszust is. A Képviselőház mind a 435 helyéről döntenek, a 100 tagú Szenátusnak pedig a harmadáról. A rekordalacsony elégedettségi arány ellenére úgy tűnik, hogy a Kongresszus összetételében csak nagyon kis változás várható. Ez egyebek mellett azt jelenti, hogy a republikánusok megtartják többségüket a Képviselőházban, a Szenátusban viszont egyik párt sem szerez 60 fős többséget. A Szenátus emiatt de facto bármely törvényjavaslat hatályba lépését blokkolhatja vagy késleltetheti.

A választások utáni politikai látkép tehát szörnyen emlékeztet majd a jelenlegire. Demokrata elnök, republikánus Képviselőház, a Szenátusban pedig lényegében döntetlen – ez a kombináció tartós politikai patthelyzet felé mutat. Ez különösen szerencsétlen annak fényében, hogy a következő hónapokban az Egyesült Államoknak súlyos fiskális döntéseket kell meghoznia. Dönteni kell többek között azokról a nagyszabású adócsökkentésekről, amelyek hatálya az érvényben lévő menetrend szerint az év végén lejár, és elő kell állni egy hiteles középtávú konszolidációs tervvel is.

Ha ez nem sikerül, az USA-nak nem csupán további leminősítésekkel kell számolnia, de komoly gazdasági következményekkel is. Cselekedni kell tehát, méghozzá most. Mivel a dolog nem tűr halasztást, a választások várható kimenetele alapján szükségszerű, hogy a demokraták és a republikánusok együttműködjenek. Reméljük, hogy ezt mindkét oldal vezetői belátják, és félre­teszik a pártoskodást.