Elemző: Ha erősebb a nyomás, a kormány készségesebb az IMF-fel

A gyenge gazdasági növekedés miatti aggodalom a tanácsban erősebb lesz, mint az inflációtól való félelem, 2013-ban tovább, 5 százalékra mérséklődhet a ráta. A monetáris tanács októberben 25 bázisponttal, 6,25 százalékra csökkentette az alapkamatot. A döntés után kiadott közlemény szerint az inflációs cél 2014-ben elérhető; a bértárgyalások előtti figyelmeztetés is lehet viszont az megjegyzés, miszerint a jövő évi béremeléseknek összhangban kell lenniük az inflációs céllal.

A kormány elkötelezett az alacsony deficit mellett, de az októberben bejelentett intézkedések középtávon költségoldali nyomást okozhatnak, és a gazdaság növekedési potenciálját is mérsékelhetik – olvasható a közleményben, amely a következő mondattal zárul: „További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha az elkövetkező hónapokban beérkező adatok alátámasztják a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósságát és megerősítik, hogy a középtávú inflációs kilátások összhangban állnak a 3 százalékos céllal.” Első pillantásra alig van eltérés az egy hónappal korábbi zárómondathoz képest:

 „További kamatcsökkentésre akkor kerülhet sor, ha a kedvező pénzügyi piaci folyamatok tartósak és a középtávú inflációs kockázatok mérsékeltek maradnak.” „Az elkövetkező hónapokban beérkező adatokra” való hivatkozás mindazonáltal arra is utalhat, hogy a kamatvágás-sorozatban szünet következik, bár lehet, hogy ezt még korai lenne kijelenteni.

Simor András megjegyzései alapján is nyilvánvaló, hogy a Monetáris Tanácsban maradt az erős a megosztottság. Az elnök beszámolója szerint a tanács „szűk többséggel” (feltehetően megint 4:3 arányban) szavazta meg a kamatvágást. Álláspontja szerint az inflációs trendek „nincsenek teljesen összhangban” a jegybanki célkitűzéssel: ez nyilván a kisebbségi vélemény a monetáris tanácsban. Simor beszámolt arról is, hogy a tanács a kockázati kilátások megítélésében sincs egy véleményen, és hogy az ezen a téren tapasztalható javulás döntően a külső tényezőknek tudható be.

A négy külső tag álláspontja szerint a kamatot addig kell csökkenteni, amíg azt a körülmények lehetővé teszik, azaz nem érkeznek rossz hírek sem az ország kockázati megítélésével, sem az inflációval kapcsolatban. Az év végére a ráta 6 százalékra csökkenhet (korábbi prognózisunk 6,25 százalék volt). Az ütem természetesen lassulhat, de továbbra sem látunk okot arra, hogy megváltoztassuk régóta változatlan prognózisunkat, amely szerint 2013 nyarára 5 százalékra csökkenhet az irányadó kamat.
A közlemény újfent hangsúlyozza, hogy az IMF/EU hitel-megállapodásnak kulcsszerepe lehet Magyarország kockázati megítélésének tartós javulásában. Az IMF tisztviselőinek nyilatkozatai alapján a legutóbbi események nem a gyors megegyezés irányába mutatnak.

A Valutaalap magyarországi képviselője a Reutersnek arról beszélt, hogy a költségvetési kiigazító csomagokban bejelentett adóemelések nincsenek összhangban az IMF ajánlásával, amely a kiegyensúlyozottabb, kevésbé ad hoc konszolidációt szorgalmazta. Az IMF ennek megfelelően nem is tűzött ki időpontot a tárgyalások folytatására. Bár a kormány többször is megerősítette megállapodási szándékát, a valutaalap részéről elhangzottak nyilvánvalóan csalódást keltenek.

Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy ha a piaci nyomás erősödik, akkor a magyar kormány sokkal készségesebbnek mutatkozik az EU és az IMF ajánlásainak végrehajtására. Alapforgatókönyvünk szerint továbbra is 2013 első negyedévében várható megállapodás, az utóbbi hetek eseményei alapján egy idei szerződéskötés túlságosan ambiciózus célnak tűnik.