Hasznos-e az országnak a keleti nyitás? - Szakértők válaszolnak

Jenei András, a Méltányosság Politkaelemző Központ elemzője
Kellett?
„Magyarországon a keleti nyitás manapság közkedvelt politikája akár a helyes irányt is jelenthetné, ha az ország szigorúan vett érdekeit szolgálná, és nem a »hanyatló nyugattól« való távolodással járna együtt. Magyarország ugyanis történelmi, gazdasági, politikai és kulturális hagyományai miatt mindkét világgal szimbiotikus kapcsolatban áll. Nincs új a nap alatt: az előző kormányok éppúgy jó kapcsolatokat ápoltak Oroszországgal, már csak a tőlük való energetikai függőségünk miatt is, Kína pedig megkerülhetetlen világgazdasági tényezővé vált az elmúlt évtizedben. A keletre nyitás hasznos lehetne az országnak, ha kicsomagolnánk a politikai populizmus zsírpapírjából.”

Kozma György, a Nemzetgazdasági Minisztérium külgazdaságért felelős helyettes államtitkára
Lehetőségek
„A világgazdaságban megnövekedett az EU-n kívüli feltörekvő országok mint piacok jelentősége. Nyitott, exportvezérelt országként az az érdekünk, hogy a magyar vállalatok számára új lehetőségeket és piacokat keressünk. A keleti irányú exportképesség javítása az eddigieknél erőteljesebb állami szerepvállalást igényel, ilyen például a kereskedőházak létrehozása, a HITA relációs tevékenységének fejlesztése, az Eximbank-MEHIB aktivitásának növelése az exportbiztosításban, -finanszírozásban a keleti piacokon, a külgazdasági szakdiplomáciai hálózatunk »keleti nyitás« jegyében történő kiigazítása. A »keleti nyitás« nagyon komoly perspektívákat kínál a magyar gazdaság további erősítéséhez.”

Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Orosz Tagozatának tiszteletbeli elnöke
Hasznos
„Megítélésem szerint a keleti nyitás rendkívül hasznos. A magyar-orosz áruforgalom tavaly valószínűleg megközelítette a 11,5 milliárd dollárt, Oroszország ezzel Németország után a második számú kereskedelmi partnerünk. A kapcsolatrendszer egésze tavaly vegyes képet mutatott, de a régiókkal sikerült tovább építeni a jó kapcsolatokat. A magyar cégek előtt komoly üzleti lehetőségek nyílhatnak, többek között egészségügyi, építőipari, mezőgazdasági vagy idegenforgalmi projektekben. A keleti kapcsolatok bővítése a magyar mezőgazdaság és az építőipar számára különösen ígéretes, akár tízezres nagyságrendben növelheti az álláshelyek számát. Ezért egyértelműen üdvözöljük a miniszterelnök moszkvai látogatását.”

Tóth Péter, az Agrár Európa Kft. ügyvezető igazgatója
A zakuszka
„Zakuszkát is gyártott a magyar konzervipar szovjet exportra, akkor, amikor még létezett a Szovjetunió és a magyar konzervipar is. Mi minden történt azóta! Nagyszerű a keleti nyitás politikája az agrárium számára, csakhogy nincsen, vagy csak korlátozottan van árualap. Oroszország például még sokáig jelentős élelmiszerimportőr lesz, de a helyzet már megváltozott: létrejött és növekszik egy tehetős felső réteg, és erősödik a középosztály is. És ezek az emberek fogyasztanak. De már nem zakuszkát. Először tehát az árualapot kell megteremteni és utána, illetve párhuzamosan a piacot. De erre a piacra ma már csak magas minőségű, különleges, magyar feldolgozott élelmiszert lehet és szabad kiszállítani.”

Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő Zrt. elnök-vezérigazgatója
Megfontoltan
„A keleti nyitás önmagában jó gondolat, mert a világgazdaság súlypontja a következő évtizedekben arra mozog. Tisztában kell lennünk azonban a helyzetünkkel és a hagyományainkkal, és a nyitást nem szabad a meglévő kapcsolataink rovására véghezvinni. Ha kizárjuk magunkat Európából, az elszenvedett veszteségeket Ázsiából nem fogjuk tudni pótolni. Van még kihasználatlan potenciál Európában is, miközben az ázsiai lehetőségekkel kapcsolatos hazai várakozások túlzóak. Nem szabad arra várni, hogy valaki a két szép szemünkért kihúzzon bennünket a bajból. Amiben jók vagyunk, abban bárhol sikert érhetünk el, Ázsiában is és Európában is, törleszkedéssel viszont hosszú távon semmire sem megyünk.”

Világgazdaság-->