Munkavállalás Nagy-Britanniában: Fordulat jöhet

A brit sajtó az utóbbi hetekben jelentős teret szentel annak a ténynek, hogy 2014 január elsejétől szabaddá válik a 2007-ben csatlakozott Románia és Bulgária polgárai előtt az ország munkaerőpiaca. A 2004-es első keleti bővítést követően az Egyesült Királyság, Svédország és Írország nem gördített akadályt az újonnan csatlakozott országok munkavállalói elé. Az akkori tapasztalatok alapján a következő bővítéskor, 2007-ben azonban már London is élt a korlátozás lehetőségével.

A Migration Watch által közzétett elemzés alapján Romániából és Bulgáriából évente 50 000 munkavállaló érkezhet a szigetországba. A tanulmány szerint munkaerőpiacának szabaddá válásával az Egyesült Királyság az egyik legfőbb célországa lehet a román és bolgár munkavállalóknak, akik eddig Spanyolországot és Olaszországot preferálták. A kivándorlást ösztönző legfőbb tényező – az otthoni szűkös munkalehetőségek mellett – a keresetekben mutatkozó kirívó egyenlőtlenségekben keresendő: míg az Egyesült Királyságban az egy főre eső GDP hozzávetőleg 35 000 dollár volt 2011-ben, addig ez a szám Romániában és Bulgáriában csupán ennek negyede, illetve ötöde. Vonzó lehet a szigetországba igyekvőknek, hogy az európai átlaghoz képest könnyebb hozzájutni a szociális juttatásokhoz. Azokat a migránsokat, akik életvitelszerűen az Egyesült Királyság területén élnek, ugyanazon eljárásrend illeti meg, mint a brit állampolgárokat.

Más területen is problémákat okozhat egy román-bolgár exodus. Az egész szigetországban, de különösen Londonban komoly gond a lakáshiány. A nagyszámú román és bolgár bevándorló tovább súlyosbíthatja a problémát, ami tovább gerjesztheti a szociális feszültséget.

Természetesen a politikai pártok is igyekeznek napirenden tartani a témát. A Munkáspárt máris jelezte, hogy a brit munkavállalók érdekében mindent megtenne azért, hogy a korlátozások hosszabb ideig érvényben maradjanak. Erre azonban kevés esély van, az uniós jogszabályok ugyanis nem teszik lehetővé a személyek szabad áramlásának további korlátozását.

A Konzervatív Párt vezető politikusai részéről pedig az utóbbi hónapokban olyan nyilatkozatok hangzottak el, hogy az uniós társállamokból érkezők munkavállalásának rendszerét általános felülvizsgálatnak kell alávetni.

Mindez hatással lehet az ország jövőjére is: ha migrációs hullám indulna el a két országból a szigetekre, az befolyásolhatja a Cameron által 2018 utánra beharangozott, az EU-tagságról szóló népszavazás eredményét is.
A Guardian publicistája ugyanakkor nem látja indokoltnak a hisztériát. Szerinte a félelmek alaptalanok, 2014 januárjával ugyanis nem csak a brit, hanem az összes európai ország munkaerőpiaca megnyílik majd a két keleti tagállam előtt, ezért a kivándorlók is megoszlanak majd a többi tagállam között.

Úgy hírlik, a brit kormány lépéseket tervez a probléma megoldására. Egy kormányzati forrás csupán annyit erősített meg, hogy számos lehetőséget megvizsgálnak. Felmerülhetett például, hogy korlátozzák az uniós bevándorlók hozzáférését a közszolgáltatásokhoz. Ezt az opciót nem látom reálisnak, hiszen egy ilyen intézkedés számos uniós jogi normába ütközne, ami tovább mérgesítené a viszonyt az EU intézményeivel. Az „unortodoxia” világába tartozik a terv, amely szerint a britek reklámkampányt indítanának a két tagállamban, hogy megpróbálják elvenni román és bolgár barátaik kedvét a szigetországi munkavállalástól. Egy efféle „negatív országimázs” jogilag talán rendben is van, egy reklámszakembernek azonban óriási kihívás: le kell beszélnie a potenciális vásárlót az általa annyira vágyott termékről. Hogy ez miként fog megvalósulni, még nem lehet tudni. De annyi bizonyos, hogy ha a kampány elindul, annak komoly visszhangja lesz egész Európában.