Nyitás a szubszaharai Afrika felé

- Az utóbbi hónapokban igen sokat hallunk a kormány különböző tagjai részéről a keleti nyitás politikájáról, miközben a Külügyminisztérium inkább globális nyitásról beszél, amit még 2010-ben hirdetett meg. Van különbség a két kifejezés között?
- A két terminus gyakorlatilag hasonló külpolitikai, külgazdaság-politikai tartalmat jelent. A Külügyminisztérium olvasatában ez a kifejezés azt a szándékot szeretné demonstrálni, hogy Magyarország erősen meglévő euro-atlanti integrációjának, orientáltságának megtartásával együtt intenzívvé tegyük az euro-atlanti térségen kívüli országokkal meglévő kapcsolatainkat, ami nemcsak a politikai, hanem hangsúlyosan a gazdasági életre is vonatkozik. A keleti nyitás mindamellett nem feltétlenül földrajzi irányt jelent, a szubszaharai Afrika vagy Dél-Amerika irányába kifejtett politikai és gazdasági kapcsolatépítés ugyancsak a keleti nyitás logikájába illik. A globális nyitás egyben a földrajzi szempontok mellett egy tematikus irányt is kijelölt, ugyanis szeretnénk diplomáciánkat hangsúlyosabban megjeleníteni olyan témákban, amelyek korábban nem voltak feltétlenül erősek, viszont globális szempontból most nagyon nagy figyelmet igényelnek, ilyen például a fejlődő országokat támogató nemzetközi fejlesztéspolitika, a klímavédelem vagy a vízdiplomácia.

- A hazai cégek számára a külpiaci megjelenés terén járhat konkrét előnyökkel, akár plusz megrendelésekkel, hogy az említett szakpolitikák terén aktívabb szerepet kíván Magyarország betölteni a nemzetközi színtéren?
- Nem felejthetjük el, hogy Magyarország az EU tagjaként a fejlett világ része, így van egyfajta morális kötelezettségünk, hogy részt vegyünk abban a globális folyamatban, amely a fejlődő országok gazdasági-társadalmi fejlődésének elősegítését célozza. Az EU-tagsággal valójában azt is vállaltuk, hogy a többi unós tagállamhoz hasonlóan a GNI 0,17 százalékát fordítjuk a nemzetközi fejlesztéspolitika céljaira. Ezt a szintet még nem értük el, mint ahogy az EU legtöbb tagállama – kivéve egy-két országot – sem teljesíti ezt a vállalást.

- A GNI hány százalékát fordítja erre a célra Magyarország?
- A GNI 0,11  százalékát, ami azt jelenti, hogy évente mintegy 4-5 milliárd forintot, vagyis egy jelentős összeget fizetünk be az EU fejlesztési alapjába, amelynek forrásait főként az afrikai és a karibi térségbe irányítja az Unió. Nekünk nyilvánvalóan a hozzánk közelebb eső afrikai térségben vannak érdekeink. A célunk az, hogy olyan hazai fejlesztéspolitikai stratégiát dolgozzunk ki, amely potenciálisan alkalmas arra, hogy a hazai vállalatok kapacitási szempontjai érvényesüljenek az uniós szakpolitika megvalósításában.

- Miként kívánja elérni a Külügyminisztérium, hogy a cégek számára is előnyökkel járó módon legyen képviselve az ország Afrikában?
- A kontinensen, főként a szubszaharai térségben a hatvanas évektől a rendszerváltásig a jelenlegihez képest aktívabban volt jelen Magyarország mind a politika, mind a vállalatok szintjén. A kilencvenes években az euro-atlanti integráció, mint domináns külpolitikai irány miatt ez a térség háttérbe szorult. Ennek következtében a szubszaharai Afrikát az utóbbi több mint húsz évben egy kicsit elhanyagolta a magyar külpolitika. Szeretnénk a kapcsolatokat ismét felélénkíteni. Ennek jó eszköze lehet a június elejére tervezett, az Afrikai Egységszervezet megalakításának 50. évfordulóára időzített budapesti Afrika-fórum, amit a kormányzat a Külügyminisztérium koordinálásával rendez meg. Egy üzleti fórummal kiegészített eseménysorozatra szeretnénk az Afrikai Unió vezetőit, illetve több afrikai ország politikusát, akár államfői, külügyminiszteri szinten meghívni. A célunk az, hogy Afrika különböző országait megszólítva, az ottani politikai, gazdasági szereplőkkel aktív kapcsolatot építsünk ki, amely során felmérhetjük fejlesztési igényeiket. Afrika nagyon sok országa ugyanis gyakorlatilag minden területen fejlesztésre szorul, akár az egészségügyre, oktatásra, környezetvédelemre vagy az agráriumra gondolunk. Tehát széles a spektruma annak, ahol céges kapacitásainkat meg tudnánk jeleníteni. Azt szeretnénk elérni, hogy a Magyarország által morális alapon befizetett fejlesztési források afrikai felhasználásában minél nagyobb arányban vehessenek részt a magyar cégek. Afrika újbóli felfedezése illeszkedne a keleti nyitás logikájába is, szeretnénk a stratégiának egy erős szubszaharai irányultságot adni az Ázsiával és az arab világgal már folyó intenzív kapcsolatépítés mellé.

- Ez esetleg együtt járhat azzal is, hogy bővül hazánk nem túl kiterjedt külképviseleti hálózata a szubszaharai térségben, ahol jelenleg csak Kenyában, illetve Dél-Afrikában van magyar nagykövetség.
- Erős szándék van arra, hogy a nigériai nagykövetséget újranyissuk, ami reményeim szerint akár még idén megvalósulhat.

- Ami Afrika északi országait illeti, az arab tavasz miként befolyásolta gazdasági kapcsolatainkat az érintett államokkal, Tunéziával, Líbiával és Egyiptommal?
- Az arab tavasz következményeit egyelőre még túl korai lenne megítélni, azonban minden válság egyben esélyt is jelent a kapcsolatok fejlesztésére. Igyekszünk a politikai vezetés mérsékelt szárnyát megszólítani, jó politikai kapcsolatokat ápolni, amivel segíthetjük a magyar cégek helyzetbe hozását. Nem állunk rosszul, elég csak arra gondolni, hogy Egyiptomban Magyarország az egyik élen járó EU-tagország, amely közvetlen gazdasági eredményeket tudott elérni. Közös vegyesvállalatok, gyárak elindítását jelentettük be 2011 elején, és ennek lesz folytatása a közeljövőben is.

- Líbiában azonban a rezsimváltás után veszélybe került a Vegyépszer szerződése, amely ez-Závija város víz-, csatorna- és közúthálózatának kiépítésére vonatkozott.
- Arra törekszünk, hogy a már kialakult gazdasági kapcsolatainkat átmentsük az új tripoli vezetéssel, amire minden esély megvan.

- A szubszaharai Afrikával szemben Ázsia kezdetektől fogva a keleti nyitás kiemelt célpontjának számít. Milyen eredményeket sikerült ebben a relációban eddig elérni?
- Ázsia a keleti nyitás egyik legsikeresebb területe, annak ellenére, hogy a globális pénzügyi-gazdasági válság miatt a térséggel való kereskedelmi forgalmunk értéke tavaly enyhén csökkent az előző évhez képest. Hasonlóval szembesült szinte az összes EU-tagállam is, így a forgalom visszaesése nem a keleti nyitás kudarcának tudható be. Kína tekintetében pedig tavaly is nőtt a forgalom. Emellett az Ázsiából érkező befektetések volumene nőtt. A befektetési mutató pedig legalább olyan jelentős, ha nem fontosabb, mint a kereskedelmi forgalom értéke, hiszen a befektetések általában közvetlenül munkahelyteremtést is jelentenek.

1999-ben szerzett diplomát angol és politológia szakon a Pécsi Tudományegyetemen

2002: okleveles külügyi szakértői végzettség a Budapesti Corvinus Egyetem

1994 – 2002: a pécsi Alma Nyelviskola tulajdonosa, nyelvtanára

1996 – 1997: a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium nyelvtanára

2002 óta dolgozik a Külügyminisztériumban

2005. július – 2009. július: Magyarország dohai nagykövetségén első beosztott diplomata

2009. július - 2010. július: osztályvezető az Európán Kívüli Ügyekért felelős szakállamtitkár, majd a globális ügyekért felelős helyettes államtitkár titkárságán

2010. augusztus - 2012. július 15.: főosztályvezető-helyettes, majd főosztályvezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályon

2012. július 16-tól a globális ügyekért felelős helyettes államtitkár

1999-ben szerzett diplomát angol és politológia szakon a Pécsi Tudományegyetemen

2002: okleveles külügyi szakértői végzettség a Budapesti Corvinus Egyetem

1994 – 2002: a pécsi Alma Nyelviskola tulajdonosa, nyelvtanára

1996 – 1997: a pécsi Gandhi Alapítványi Gimnázium nyelvtanára

2002 óta dolgozik a Külügyminisztériumban

2005. július – 2009. július: Magyarország dohai nagykövetségén első beosztott diplomata

2009. július - 2010. július: osztályvezető az Európán Kívüli Ügyekért felelős szakállamtitkár, majd a globális ügyekért felelős helyettes államtitkár titkárságán

2010. augusztus - 2012. július 15.: főosztályvezető-helyettes, majd főosztályvezető az Ázsiai és Csendes-óceáni Főosztályon

2012. július 16-tól a globális ügyekért felelős helyettes államtitkár -->