Használ-e az agráriumnak az új földtörvény?

Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke
A földtörvény a gabonatermesztők számára akkor lesz jó, ha valóban tudja nehezíteni a külföldiek termőföldhöz jutását. Ha azonban az új jogszabály intézkedéseivel hozzájárul a birtokok szétaprózódásához, az hátrányt jelent majd az ágazatnak. Az eladható gabona nagy mennyiségű, és egységes minőségű, a megtermelt mennyiség fele pedig exportra megy, vagyis a világpiac határozza meg a minőségi elvárásokat. Fontos lenne, hogy a törvényben ne szerepeljen az 1800 hektáros felső határ, mert a világ gabonatermesztésében sincs ilyen korlátozás, ez ráadásul az öntözés elterjedését is gátolná. Bízunk abban, hogy szakmailag megalapozott, politikailag jó döntés születik, bár ez nehéz lesz.

Bárány László, a Baromfi-Coop Kft. ügyvezető igazgatója
Minden megoldás hasznos, amely javítja az állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások földhasználatának feltételeit. Az nem kérdés, hogy az állattartás mögé földhasználatot kell biztosítani annak megtámogatására, ez evidencia. A kérdés csupán az, hogy mindezt hogyan valósítja meg az új földtörvény. Ha az állattartással foglalkozó vállalkozások földhasználatát biztosítja az új jogszabály, és a jelenleg ismert módosítók alapján úgy látjuk, hogy ez a szándék, és ez az út járhatónak tűnik, akkor azt gondolom, ez mindenképpen támogatandó a hazai állattenyésztés szempontjából. Lényeges, hogy itt nem földtulajdonról van szó, az állattenyésztés segítéséhez elegendő a földhasználat kérdésének megoldása.

Istvánfalvi Miklós, a Tej Terméktanács elnöke
A legfontosabb az lenne, hogy a tejágazat által igényelt takarmánytermő területek megfelelően biztosítva legyenek az új jogszabályban. Olyan megoldást, amely mindezt nem rendezi megnyugtatóan a tejágazat részére, nem tudunk támogatni. Erről korábban már folytattunk tárgyalásokat a jogalkotókkal, ezért bízunk abban, hogy ez a szempont érvényesülni fog. A tejelő szarvasmarha tömegtakarmányát nem lehet a piacon megvásárolni, ezt bizony meg kell termelni. Mindennek ráadásul úgy kell történnie, hogy a termőterület a telep közvetlen szomszédságában legyen. Ha ennek a termelésnek a zavartalanságát nem fogja biztosítani a földtörvény, akkor az komoly károkat fog okozni a hazai tejágazat számára.

Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkár-helyettese
Az új földtörvény nem fog használni az agráriumnak. A földvásárlói kör szűkítése révén visszafogja a keresletet, ezáltal jelentősen le fogja értékelni a földtulajdonosok vagyonát, hiszen csökkenteni fogja a földárakat és a földbérleti árakat egyaránt. Ez idehaza kétmillió földtulajdonosnak fog kárt okozni. A jogszabály várhatóan jelentősen csökkenteni fogja az agrárium teljesítményét is, hiszen az állattenyésztés zömét adó társaságok elveszíthetik takarmánytermő területeiket. Ez csökkenti az állatállományt, és egyben visszafogja a legális foglalkoztatást is. A mezőgazdasági teljesítmény csökkenése pedig végső soron drágulást eredményez, vagyis a fogyasztók sem járnak jól a jogszabállyal.

Simon Attila István, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára
Hazánk az Európai Unióba való belépésekor vállalta, hogy 2014. május 1-jéig terjedő átmeneti időszakot követően összhangba hozza a földjogi szabályozását az uniós rendelkezésekkel. Ezt a kormány további birtokpolitikai változásokkal egészíti ki a kis- és középbirtokok megerősödése érdekében. A fő cél, hogy az általuk használt termőföld aránya középtávon elérje a 80 százalékot, valamint az állattartás mennyiségileg is felfejlődjön, a vidéki foglalkoztatottság, a falvak népességmegtartó ereje növekedjen és a vidéki életminőség javuljon. Az új földforgalmi törvény ennek jogszabályi alapjait fekteti le, és céljaink szerint új lehetőségeket nyit meg az agrárium szereplőinek további kibontakozására.