Hoz-e több gyereket a népességpolitikai program?

Botos Katalin közgazdász, a korábbi Népesedési Kerekasztal szakértője
„A gyermekvállalást kétféle megközelítésben támogathatja az állam. Az egyik, hogy az első gyermek vállalásának gátját segít áttörni, a másik, hogy a testvérek megszületését könnyíti meg a szülők számára. Itt most mindkettőt segítenék valamelyest, ám akármennyi pénzt is ad gyermektámogatásként az állam, semmi nem pótolja a biztonságos jövedelemszerzés lehetőségét. Véleményem szerint a legjobb születésösztönzés a biztos munkahely, ha a leendő szülők megfelelő perspektívát látnak maguk előtt, hiszen a gyerekvállalás hosszú távú anyagi megterhelést jelent. Fontos hangsúlyozni, hogy bármilyen jószándékú népesedési programot is indít a kormány, annak nyomán csak évek múlva fog emelkedni a gyerekszám.”

Csery Péter, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzője
„A második Orbán-kormány helyesen ismerte fel, hogy az aggasztó hazai demográfiai trendek megfékezését nemzetstratégiai prioritásként kell kezelni, és olyan komplex intézkedéssorozatra van szükség, ami több irányból is ösztönzi a gyermekvállalást. Mindazonáltal a tervezett népesedési csomag is csak akkor lehet képes fellendíteni a gyermekvállalási kedvet, ha minél több adó- és szociálpolitikai eleme ténylegesen megvalósul. A kérdés csak az, hogy választási költségvetés nélkül, csupán a hiánycél kormány által várt túlteljesítéséből mire lesz forrás. Viszont ha a program a fiskális korlátok miatt nem lesz elég átfogó, akkor aligha válthatja be a hozzá fűzött reményeket.”

Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutató-intézetének igazgató-helyettese
„Örvendetes, hogy a kormány változtatni kíván a kedvezőtlen demográfiai folyamatokon. A Ratkó nemzedék leszármazottai most 35-39 évesek, még nem futottak ki a gyermekvállalási életkorból, de az utolsó pillanatban vannak. Ezért nagyon fontos lenne, hogy erre a korosztályra ösztönzőleg hassanak a tervezett intézkedések, és hogy az érintettek stabilan, hosszú távon számolhassanak velük. Ehhez valamilyen módon garantálni kellene, hogy egy következő kormány nem fogja átalakítani a rendszert. Fontos lenne továbbá, hogy a fiatalok ne külföldön képzeljék el jövőjüket, mert a gyermekvállalási döntéseket nemcsak a tényleges elvándorlás, de a tervek, a kivándorlás gondolata is negatívan befolyásolja.”

Székely András, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom vezetője
„A családok gyermekvállalási kedve nagymértékben függ a népesedéspolitikától. Fontos, hogy támogatást kapjanak a családok – nem is elsősorban a konkrét pénzösszeg vagy kedvezmény miatt, hanem mert ezzel az állam elismeri, hogy amit tesznek, az fontos a jövő szempontjából. Ennél is fontosabb azonban a kiszámíthatóság és a tervezhetőség, hiszen hiába egy jó intézkedés, ha nem tudom, megváltozik-e, még mielőtt felneveltem volna a gyerekeimet. Ezért annyira jelentős a Három Királyfi, Három Királylány mozgalom által elkészített, az összes parlamenti frakció által aláírt nyilatkozat, amelyben mind vállalták, hogy akár kormányon, akár ellenzékben támogatni fogják a családokat és a gyermekvállalást.”

Tóth Olga, az MTA Társadalomkutató Központ munkatársa
„Nem hiszek abban, hogy az új program jelentősen és főleg tartósan növelné a születésszámot. Természetesen minden támogatás jól jön a gyerekes családoknak, hiszen a gyerekvállalás növeli az elszegényedés esélyét. Ugyanakkor látni kell, hogy a gyerekvállalás hosszú távú vállalkozás, ami az öröm mellett terhet is jelent. A terhek súlya egy gazdaságilag lecsúszó, rosszkedvű országban lényegesen nagyobb, mint az örömöké. A stabilitás hiánya a szülővé válás ellen hat. Nem jósolok tartós sikert azért sem, mert a gyerekvállalást nálunk konzekvensen női ügyként kezelik. Ha a közvélemény és a döntéshozók nem »anyagépnek« tekintenék a nőket, nagyobb esély lenne a születésszám növekedésére is.”