Angel AAA

A hónap közepén a Fitch AAA-ról AA+-ra rontotta Franciaország besorolását, csatlakozva az S&P-hez és a Moody’s-hoz, amely januárban, illetve tavaly novemberben vonta meg a legjobb osztályzatot az eurózóna második legnagyobb gazdaságától. A Fitch a döntést a gazdasági és munkaerőpiaci trendek rövid- és középtávú bizonytalanságaival indokolta.
A legfrissebb felmérések szerint a francia gazdaság a második félévben a január-márciusinál lassabb ütemben zsugorodott, és ara számítunk, hogy a második félévben a termelés lassan növekedésnek indul. Ez valószínűleg csak később eredményezheti a munkaerőpiaci helyzet javulását. A vállalati nyereségráták emelkedése döntően a termelékenység javulásának tudható be, a munkanélküliség valószínűleg a jövő év közepéig tovább nő, és elérheti a 12 százalékot, ami új rekordot jelent. A GDP 2 százalékára rúgó csökkentés ellenére az államháztartás hiánya valószínűleg valamivel 4 százalék felett lesz az idén, és meghaladja a kormány hivatalos előirányzatát. A leminősítéssel egy időben a Fitch a kilátást negatívról stabilra javította, a hitelminősítő tehát kevésbé szigorú, mint a Moody’s vagy az S&P, amelyeknél a leminősítés negatív kilátással társult.

Pierre Moscovici pénzügyminiszter „tudomásul vette” a Fitch döntését, és megerősítette a kormány elkötelezettségét, hogy csökkenti a hiányt, visszaállítja az ország versenyképességét, és új, a növekedést és a foglalkoztatást támogató irányt ad a francia gazdaságnak. Az ország továbbra is rekord alacsony kamatok mellett jut hitelekhez a tőkepiacokon, amelyek – ahogy azt várható volt – nemigen reagáltak a leminősítésre.

Az eurózónában már csak Németország, Finnország, Luxemburg és Hollandia büszkélkedhet – legalább egy hitelminősítőnél – AAA besorolással; igaz, Németország, Hollandia és Luxemburg a Moody’snál 2012 júliusa óta negatív figyelőlistán van. A Moody’s ugyanakkor – miként egy héttel korábban az S&P – megerősítette Németország legmagasabb osztályzatát. Az S&P szerint a szövetségi kormány bizonyította, hogy képes kezelni a gazdasági és pénzügyi sokkokat, és olyan pozícióban van, amelyben magasabb adósságterheket képes elviselni, mint sok más ország.

Mindez újabb okot adhat az örömre a 60. születésnapját a minap ünneplő Angela Merkelnek. A kancellárnak erősek az újraválasztási esélyei. A legutóbbi, a Bild am Sonntag által rendelt, július 14-i közvélemény-kutatás szerint a CDU/CSU a szavazók voksainak 41 (az FDU-val együtt a 46) százalékára számíthat, szemben az SPD mindössze 26 (a zöldekkel együtt 38) százalékával. A választásokhoz közeledve a kormányzó CDU/CSU koalíció egy 30 milliárd eurósra becsült gazdaságösztönző programot is be tudott jelenteni – anélkül, hogy az fenyegetné a fiskális egyensúlyt, a belső kereslet várható erősödése ugyanis valószínűleg pozitív hatást gyakorol az adóbevételekre. Angela Merkel megígérte, hogy egyáltalán nem emeli az adókat.

A recesszióban lévő eurózóna-tagállamok minden bizonnyal üdvözlik a német gazdaságpolitika irányváltását. Először, tökéletes a keresletbővítés időzítése: a német háztartások reálbére 2009 óta gyorsabban nő, mint a termelékenység. Másodszor, a lépés segít helyreállítani az eurózóna Németországon kívüli részében a versenyképességet. Ebből a szempontból a közös pénzt használó blokk májusi külkereskedelmi adatai is reménykeltőek: a világ többi részével folytatott kereskedelem többlete az előző havi 14,1 milliárdról 15,2 milliárd euróra nőtt. Az összes ország részletes adatait csak augusztusban ismerjük meg, de már most is tudható, hogy a német többlet májusban 3,4 milliárd euróval – 2010 januárja óta nem látott mértékben – csökkent. Talán elindult az eurózóna külső mérlegének újra-kiegyensúlyozása.