A 2013-15-ös időszakban nyilvánvalóan el kell kerülni a túlzottdeficit-eljárásra okot adó helyzet kialakulását. Ez a folyó egyensúly tekintetében reális is (legfeljebb a választások előtt következhet be egy kisebb-nagyobb kilengés, de ez 2014-ben korrigálható.) A szankció veszélye láthatóan befolyásolja a politikai döntéshozókat. Az igazi kérdés ezzel kapcsolatban az, hogy az elfogadható egyensúlyi viszonyokat milyen eszközökkel érik el: hogyan lehet a gazdasági növekedést gátló szerepből a növekedés ösztönző szerepbe állítani a költségvetés bevételi és kiadási szerkezetét. Emellett egyre inkább az államadósság tartósan csökkenő pályájának a biztosítása a kulcskérdés. 2013-15-ben az államháztartási hiány várható alakulása csak minimális mértékben csökkentheti az adósságrátát. Ennek nagysága aligha elég a túlzott deficiteljárás új (de még nem hatályos) szabályának való megfeleléshez (60%-os szint felett a túllépés 1/20-ával történő évenkénti rátajavulás eléréséhez), ami pedig valószínűleg a piac megnyugtatásához is szükséges lenne. Ehhez gyorsabb gazdasági növekedésre, illetve még alacsonyabb hiányra lenne szükség. Ugyanakkor az átlagosan évi 1 százalékpontos (az új követelménynek megfelelő) adósságráta-mérséklődés ebben a három évben elérhető lehet egyszeri eszközökkel: ha a forint erősödik, illetve ha a versenyszférában fennálló állami részesedések folyamatos privatizációja és a bevételek adósságcsökkentő felhasználása valósul meg.
A külső pénzpiaci feltételek középtávon várható érdemi szigorodása sokkolóan hathat a magyar gazdaság- és költségvetési politikára, különösen, ha nem képes fordulatra a jelenleg még tartó békés, „kegyelmi” időszakban, netán újabb bizalomromboló lépéseket tesz (például a devizahitel-szerződések utólagos megváltoztatásával).
A GKI által valószínűnek tartott „B” gazdasági alappálya fő jellemzői a következők:
• A gazdaság alig több mint stagnál, a növekedés csak évi 1% körüli lesz, amivel a magyar GDP még 2015-ben is jóval elmarad válság előtti szintjétől, s tartósan lemarad az EU átlagához és különösen a régió más országaihoz képest.
• A gazdasági teljesítmény fő húzóereje az ipar és az üzleti szolgáltatások exportja, a belső felhasználás csak minimálisan emelkedik. A GDP termelésének szerkezete a válság óta korszerűtlen irányba változik, s ebben egyelőre nem várható változás. A nemzetközi tendenciáktól eltérően nálunk a termelő ágak hozzájárulása növekszik, a szolgáltatásoké csökken. Az agrárpolitikai elképzelések a magyar mezőgazdaság versenyképességének súlyos romlásával fenyegetnek, a kisbirtok preferálása, az élőmunka felhasználásának ösztönzése teljesen szembe megy a modern folyamatokkal. Az építőipar 2005 óta szűkül, de idén már növekedni kezd. A pénzügyi szektor hibernált állapotban van.
• A beruházások az EU transzferek fokozódó beáramlása ellenére a három év alatt csak minimálisan, évi átlagban 1,5% alatti mértékben emelkednek, a beruházási ráta 17% körül alakul. Az üzleti szféra beruházásai legjobb esetben is csak 2015-ben kezdenek emelkedni. Változatlan gazdaságpolitika estén a külföldi bankok 2015-ig le fogják építeni a magyarországi működésüket, a bankrendszer nem fogja ellátni feladatát, így állandósul a forráshiány. A bankrendszer, a politika és a társadalom kölcsönös kiegyezése nélkül nincs kilábalás. A gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága és a külföldi vállalatokat sújtó adók miatt a külföldi és hazai tőke kiáramlóban van az országból.
• A fogyasztás átlagosan csak évi 1% körüli mértékben nő. Ebben az elhibázott szja-reform, a lakossági rezsicsökkentés utóhatásai, a 2008 előtt felvállalt magas lakáshitel-törlesztés, továbbá a bizonytalanság, a munkanélküliségtől való félelem is megmutatkozik.
• A munkanélküliségi ráta érdemben stagnál. Ez is főleg a közfoglalkoztatásnak, a külföldi munkavégzésnek és az ellátások szűkítésének lesz a következménye, a hazai foglalkoztatás valódi emelkedése nem következik be.
• A külső egyensúly stabil lesz, az éves áruforgalmi többlet a GDP 7,5%-a körül alakul, a külső finanszírozási képesség három év alatt kb. 17 milliárd eurót ér el. Bár az adósságcsökkenés következő években folytatódik, de a „külföldi kitettség” magas marad, erőteljesen korlátozva egy esetleges árfolyam-gyengítő gazdaságpolitika lehetőségeit.
• Az infláció éves átlagban 3% körül alakul, de a rezsicsökkentésekkel megvalósuló mesterséges árlenyomás miatt 2014 második félévétől ismét érzékelhetően emelkedik, 2015-ben 4% feletti szintre kerül. A nem piaci alapú, túl alacsony 2013-as infláció is nehezíti a válságból való kilábalást.
• A forint árfolyama továbbra is erőteljesen ingadozni fog, a sáv közepe 295 forint/euró körül lesz. 310-320 forint körüli árfolyam kamatemelést fog kiváltani. 2014-2015 során a magyar alapkamat – melynek mélypontja 4% körül lehet – emelkedni fog a nemzetközi likviditásbővítő programok kifutása, az emelkedő kamatkörnyezet, a magasabb magyar inflációs környezet és nem utolsósorban a befektetők hozam-igénye miatt. Ugyanakkor 2015-ben a gazdaság szerény növekedésével és a gazdaságpolitika kiszámíthatóságának remélhető javulásával párhuzamosan a forint némi erősödése várható.
• A vállalatok kilátásai 2015-ig kedvezőtlenek. A világgazdaságtól nem várható jelentős ösztönző hatás, a vállalkozás- és növekedés-ellenes gazdaságpolitika pedig jó esetben is csak 2014 után változik.
Amit előre láttunk, és amit nem
A GKI egy évvel ezelőtt készített, 2012–14-re vonatkozó előrejelzésének fő reálgazdasági és gazdaságpolitikai megállapításai ma is érvényesek. Ugyanakkor a GKI nem számolt a nemzetközi (Fed, EKB és Japán) pénzpiaci likviditás 2012 nyár végén bekövetkezett meglódulásával, ami lehetővé tette a magyar kamatok és kockázati felárak csökkenését, s ezzel a finanszírozás biztonságosabbá és olcsóbbá tételét. Növekedési szempontból kicsit optimisták voltunk, de a 2012. évi tényleges visszaesés (-1,7%) csak kissé lett rosszabb a GKI által előrejelzett -1,5%-nál, a 2013-ra jelenleg előrejelzett +0,3% pedig csak némileg alacsonyabb az akkor gondolt +0,8%-nál. A két 2014-re vonatkozó növekedési prognózis teljesen azonos (1,2%). Változatlanul igaz, hogy a „2010 óta hatalmon levő kormánynak nincs világos gazdaságpolitikája, csak hatalmi-politikai céljai”, s mindez összességében „egy piacgazdaságtól eltérő, egycentrumú, autokrata modell felé mutat”.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.