Trafikbotrány: nincs bíró, nincs akadály

„Be van fejezve a nagy mű, igen. A gép forog, az alkotó pihen. Évmilliókig eljár tengelyén, Mig egy kerékfogát ujítni kell” – tán ezt a Madách-idézetet mondogatja magában most Lázár János államtitkár. Ugyanis ma nyitnak a Nemzeti Dohányboltok, amely a hódmezővásárhelyi politikus eddigi legnagyobb műve. Vagy mutyija. A kifejezést eredetileg francia hamiskártyások használták, és a felesben felosztandó közös nyereségre játszást értették rajta. A tét azonban most némileg nagyobb: a hazai dohánypiac éves szinten 500 milliárd forint.

Az ügyet az adóhatóság is súlyának megfelelően kezelte. A szokásos határidők a trafikosokra nem vonatkoztak, rapid gyorsasággal kapták kézhez az engedélyeket. A vámhatóság részéről tehát nincs akadálya a trafikok mai nyitásának. Bár néhány emberen és cégen kívül senki nem kérte, hogy legyen új rendszer, mégis lett. A dohánygyárak a 10 százalékos árrés megszavazása előtt még megpróbálkoztak a lobbizással, de utána mindenki azonnal az új rendszer híve lett. Mást nem is nagyon tehettek volna. A régi trafikosok is csak a partvonalon kívülről tudnak bekiabálni, az összegyűjtött 15 ezer aláírás semmire sem elég.

A puding próbája azonban természetesen az evés. Lázár szerint nem fog drágulni a cigaretta, és nem kell attól tartani, hogy növekedne a feketegazdaság. Van egy olyan érzésem, hogy ebből mindenképpen sikertörténet lesz. Ha az emberek leszoknak a dohányzásról, mert drágább lesz a cigi és nehezebb lesz hozzájutni, akkor azért, ha nem történik semmi, akkor pedig azért. Lehet majd mondani, no lám, minek kellett akkora patáliát rendezni! A baj sosem azzal volt, hogy 40 ezer bolt helyett néhány ezer üzemelhet majd. Hanem a mutyival. Lehetett volna ezt tisztán, átlátható módon, a fair play körülményei között is intézni. És akkor talán tényleg nemzeti lenne a dohánybolt. Csak nincs bíró a pályán.