Az EU a 15 magyar programból 13-ban leállította a kifizetéseket

Magyarország szinte egyetlen fejlesztési forrása csaknem elapadt. Az Európai Unió a 15 programból 13-ban leállította a kifizetéseket. A hír több hónapja ismert, de valahogyan csak lassan szivárgott át a hírfogyasztási szűrőkön. Az EU diszkréten nem beszélt a részletekről, a kormány pedig vékonyka magyarázatott adott: két pályázati követelmény, a magyar mérnökkamarai tagság és a magyar nyelv tárgyalási szintű ismerete a probléma.

Emiatt állt le szinte a teljes rendszer? Tegnap lapunk feltette a kérdést az Európai Bizottság budapesti képviseletének is. Egyenesen Brüsszelben válaszoltak, imígyen: „Fennáll a jelentős kockázata annak, hogy az EU-forrásokat nem megfelelően használják fel, például hiányosságok merülnek fel a projektek kiválasztásának átláthatósága kapcsán, és felmerül a diszkrimináció és az aránytalanság kérdése a közbeszerzések kiválasztási kritériumainak meghatározásánál”.

Nehéz eurobürokrata nyelv, de mérnöki kamara vagy magyar nyelv nincs benne. Sokkal inkább az a gyanú fogalmazódik meg, hogy sem a projektek kiválasztásánál, sem a közbeszerzéseknél nem érvényesül az átláthatóság. A csalás vagy korrupció szót sem említik, a mondat lecsupaszítása után azonban nehéz nem arra gondolni, hogy az unióban arra gyanakszanak, az EU-pénzeket Magyarországon nem megfelelően használják fel.

És ne kerülgessük a forró kását: a megbízások elnyerésében egyértelmúen a Fidesz gazdasági háttérországának cégei járnak élen. És tény, hogy tavaly májusban az EU csalás elleni hivatala vizsgálatot folytatott a Közgépnél.

Vagyis egyelőre az EU-ban látni akarják, hogy az általuk felzárkóztatásra megszavazott pénzek miért és milyen úton kerülnek a kezdvezményezettekhez. Ugyanilyen szigorúak lennének akkor is, ha nyugat-európai cégek szerepelnének a nyertesek listájának élén? Aligha (nem is voltak korábban.) De most talán a hazai versenyből kiszoruló konglomerátumok nyomására, talán a szabálykövető bürokrácia kezdeményezésére, mindenesetre betelt a pohár.