Japán a tettek mezején

Az elmúlt hat évben Japánban a miniszterelnöki székben hatan, a védelmi miniszteri pozícióban tízen, az igazságügyi tárca élén tizennégyen fordultak meg. Az elhúzódó defláció és a szomszédos országok által támasztott példátlan kihívások nyomán a szavazók széles köre érezte úgy, hogy az országban válság van. Ez késztette őket, hogy visszahívják a hatalomba az LDP-t – annak ellenére, hogy sok szavazónak alig néhány éve még elege volt a pártból.

A választási kampányban az LDP Abe Sindzo miniszterelnök reformjainak jótékony hatásait emelte ki: a részvényárfolyamok emelkedését, a GDP-növekedés gyorsulását és a magasabb foglalkoztatást. Az „Abenomics” néven emlegetett intézkedéscsomag első két pillére a monetáris lazítás és az expanziós fiskális politika, de a legfontosabb a harmadik pillér lesz, ahogy politikai szempontból is ez jelenti a legnagyobb kihívást. A kormánynak a dereguláció mellett más strukturális reformokat is el kell indítania, miközben meg kell győznie az erős érdekcsoportokat, hogy alkalmazkodjanak az új nemzeti és globális környezethez, amelyben Japán régi gazdasági modellje már nem működik.

Szerencsére a miniszterelnöknek a következő három évben nem kell aggódnia a választások miatt. A parlament alsó- és felsőházában egyaránt erős többség támogatja, így ha szükséges, bármilyen reform törvényi alapjait képes megteremteni – feltéve persze, ha képes fenntartani a fegyelmet az LDP-n belül (amiben rendkívüli népszerűsége is segíti).
Abe programjában szerepel a társadalombiztosítás reformja, amely a demográfiai trendekre kíván választ adni, valamint az, hogy meggyőzze a mezőgazdasági szektort arról, hogy fogadja el a „Trans-Pacific” Partnerséget: azt a bátor regionális kereskedelmi megállapodást, amelynek az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és Új-Zéland mellett (Kína kivételével) számos ázsiai ország is tagja. A megállapodás értelmében fontos mezőgazdasági reformoknak kell életbe lépniük – ezek végrehajtása a pártfegyelem vizsgája lesz.

Abe emellett változást szorgalmaz többek között a technológiai szektorban, és támogat olyan, régóta parkolópályán lévő innovációkat, amilyen például a mesterséges őssejtek kutatása. Fontos feladatnak tekinti megújulóenergia-fejlesztést, amit a két évvel ezelőtti fukusimai baleset is sürgetővé tett.

Az új irányvonalnak stratégiai következményei is vannak. A japán diplomácia a korábban kormányzó Demokrata Párt instabil – és naiv – politikájának éveiben elveszítette erős alapjait. Hogy ezen változtasson, Abe december óta 13 országban járt, így demonstrálva: Japán újra globális játékos, és különösen eltökélt abban, hogy Ázsia új biztonsági struktúráink kiépítésében – Kína felemelkedésével párhuzamosan – meghatározó szerepet játsszon.

Abe erős hangsúlyt helyez Japán és az USA együttműködésének erősítésére, amely a Demokrata Párt kormányzásának idején problémássá vált (a kínai kapcsolatok is romlottak). Abe jövőképében Japán azt a szerepet tölti be, amely a szabad és nyitott kereskedelmi rendszer biztosításában megilleti. A miniszterelnök diplomáciai erőfeszítéseinek célja, hogy megerősítse a kötelékeket azokkal az országokkal, amelyek elismerik ezt az elkötelezettséget – csakúgy, mint a Japán által vallott értékeket, köztük az emberi jogokat és a demokráciát.

Ázsia méretéből és dinamikájából adódóan természetesen sok feladat vár megoldásra a következő években. Ilyen az ország biztonságának erősítése a jelenlegi instabil Kelet-Ázsiában, valamint az ország alkotmányának felülvizsgálata, ami már sok éve az LDP napirendjén van. Abe második kormányának elsődleges célja azonban az, hogy újra elinduljon Japánban a gazdasági növekedés. Az első lépések már megtörténtek, a mostani választási győzelem pedig javította a befejezés esélyeit.

A szerző japán képviselő, a Liberális Demokrata Párt korábbi elnöke