Egy kis korrekció

Tavaly folyamatosan csökkent a gazdaság teljesítménye. A korábbi adatok szerint 2012 harmadik negyedévben stagnált a gazdaság, ami megtörte a csökkenő tendenciát, most viszont az első két negyedéves adatokat hajszálnyival felfelé módosította a KSH (1,4, illetve 0,4 százalékos visszaesésre), a harmadik negyedév teljesítményét viszont stagnálásról 0,2 százalékos zsugorodásra módosította a statisztikai hivatal. Mindez a gazdasági teljesítmény megítélését alig módosítja, ugyanakkor a csökkenő tendencia csak idén tört meg. (A statisztikai hivatal a revízió során egyúttal mérsékelte a gazdaság 2010-re vonatkozó teljesítményét, vagyis azt láthatjuk, hogy a kilábalás üteme kissé lassabb volt a korábban feltételezettnél.) 

Nem csupán negatív korrekciókat láthattunk az adatok közlésével. A legfrissebb számok alapján úgy tűnik, hogy a gazdaság egy magasabb növekedési pályára került az idei évben. Július és szeptember között 0,8 százalékkal nőtt a GDP szezonálisan kiigazított és naptárhatástól megtisztított adatok alapján az előző negyedévhez képest. Ez a viszonylag kedvező adat elég volt ahhoz, hogy az első negyedéves 0,6 százalékos GDP-bővülést 0,9-re, a második negyedéves 0,1 százalékos növekedési adatot pedig 0,4-re javítsa a KSH. A legfrissebb adat rendszerint befolyásolja az elmúlt negyedévek teljesítményét is; leginkább akkor, ha nagyobb az eltérés az előző negyedévekhez képest. Noha az Eurostat módszertanával történik a kiigazítás, továbbra is az látszik, hogy a negyedéves számok tekintetében nem lehet kizárni utólagosan nagyobb korrekciókat. Összességében az látszik, hogy a negyedéves adat korábban mutathatja a trendfordulót, de az éves index stabilabb, vagyis később kevésbé korrigálják.

A július és szeptember között mért 1,7 százalékos éves növekedés után a negyedik negyedévben még kedvezőbb adatok érkeznek, amire azért is van nagy esély, mert az éves index a tavalyi év utolsó három hónapjában 2,7 százalékkal csökkent. Ebben az esetben akár még tovább javíthatja a KSH a növekedés negyedéves lefutását. Így azt is gondolhatjuk, hogy nagymértékben fokozódott a növekedés üteme idén. Ám érdemes egyelőre óvatosan tekintetni a jövőre.

A harmadik negyedévben is erőteljesen hozzájárult a bővüléshez a mezőgazdaság teljesítménye – a kedvező termés és a tavalyi komoly aszály miatt –, amire nem érdemes alapozni a hosszabb távú növekedési kilátások javulását. Az építőipar jó teljesítménye mögött a kohéziós források gyorsuló lehívása áll, ami az EU-s költségvetési időszak közelgő végével magyarázható. Az ipari termelést pedig leginkább az autóipar húzza, ám szeptemberben már néhány ágazat a kilábalás jeleit mutatta.

A kedvező adatok mögött tehát több „egyszeri” tényező húzódik meg, így egyelőre – noha a részletes adatok nem állnak rendelkezésre a harmadik negyedéves GDP-adatokról – a folyamatokból nem láthatjuk, hogy a gazdaság hosszabb távon egy érdemben erőteljesebb növekedési pályára állt volna. A növekedési kilátásokat továbbra is a bizonytalan belső és külső folyamatok determinálják. Az expanzív monetáris politika rövidebb távon támogathatja a kilábalást – azzal együtt, hogy bizonyos kockázatok megjelennek a rendszerben –, ugyanakkor a 3 százalékos GDP-arányos költségvetési hiánycél tartása kevéssé engedi, hogy érdemi impulzust adjon a kormányzat a gazdaságnak.