Hét kérdés

Megindította a jogegységi eljárást a Kúria a devizahitelesek ügyében: kommunikációjuk szerint egyértelművé vált, hogy szükséges egy jogegységi határozat meghozatala a devizahiteles szerződések ügyében, pédául azért, mert százezrek életét komolyan befolyásoló kérdésről van szó. Ezzel együtt nehéz elképzelni, hogy a jogegységi ejárás megindításában a kormányzati nyomásnak ne lett volna némi szerepe: Rogán Antal, Varga Mihály és maga a miniszterelnök is – utóbbi pont múlt pénteken – sürgette már a helyzet jogi tisztázását a devizahitelek körül.

Csodát várni persze nem kell attól sem, hogy a Kúria – legkorábban december közepén – kialakítja álláspontját az általa megfogalmazott hét kérdés ügyében: az azokra adott válaszok ugyanis csak irányt mutató, elvi álláspontok lesznek – ezáltal nagyban egységesíthetik az eddig teljesen kaotikus ítélkezési gyakrolatot –, minden egyes devizahiteles perre nyilvánavalóan nem nyújtanak egy csapásra megoldást.

A jogegységi eljárás megindítása így a devizahitelesek szempontjából megint csak annyit jelent, hogy újabb hónapokat kell várniuk az ügyük megoldására, vagy legalábbis határozottabb kezelésére. Ha ugyanis gyorsan meg is születnek a válaszok a hét kérdésre – ami első látásra nem tűnik valószínűnek –, szinte borítékolható, hogy a kabinet már a választásokig nem áll elő újabb, a jelenleg érvényes szabályozást jelentősen módosító javaslattal. (Erre utal egyébként a kilakoltatási moratórium áprilisig történő kitolása is.)

Mindezek tükrében egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a devizahitelek kérdése még évekig téma lesz a hazai közéletben, és kicsi a valószínűsége a gyors kivezetésre vonatkozó forgatókönyv megvalósulásának. A probléma megoldásához tehát a most feltett hét kérdés megválaszolása borítékolhatóan nem lesz elég: ez egy olyan hógolyó, amit még görget az ország maga előtt egy darabig.