Stabil a magyarországi Siemens helyzete
– A magyar vállalat stabil, sőt, némi növekedés látszik, de a kép összetett. A Siemens Zrt belföldi forgalma nőtt a múlt évben, az export viszont visszaesett, ami csökkentette a gyártáshoz szükséges importot is. Úgy látjuk azonban, hogy jövőre a belföldi forgalmunk stabilitása mellett a gyáregységek exporttermelése is fel fog futni, emiatt az összkép az ideinél is jobb lehet. Két budapesti gyáregységünk üzemel, ebből a turbinalapátokat, turbinaalkatrészeket gyártó telephely a múlt évben új minősítéseket szerzett, így a jövő évben szélesebb termékpalettát gyárthat, ezzel növelheti az exportot. Ebben az iparágban elég jól előre láthatóak a rendelések, így jó reménnyel tekintünk 2014-re. A csepeli transzformátorgyár növekedési potenciállal rendelkezik. A Siemens nemzetközi szervezetén belül a transzformátorgyártás rendszere átalakul, és abban bízunk, hogy a magyarországi gyártásra nagyobb hangsúlyt helyeznek.
– Érinti-e a magyarországi Siemens-t az egész konszernre vonatkozó leépítési hullám?
– Nálunk a legnagyobb ilyen jellegű nehéz lépés már megtörtént, és ez esetben is kiemelt figyelmet szenteltünk a megszűnő munkahelyek által érintett kollégáink jövőjének. Példaként említeném egy központi döntés hatását, melynek értelmében 38 munkahelyet kellett megszüntetnünk, mivel bizonyos kompetenciákat nem tartottunk fenn tovább. A 38 érintett kollégából 17 már dolgozik az eddigi tevékenységre létrehozott új két cégnél, 9 fő a Siemensen belül helyezkedett el, egy munkatársat előnyugdíjaztunk, a többiek két fő kivételével már találtak máshol munkahelyet. Kompetenciát azonban építünk is: magyar kollégáink utaznak világszerte gáz- és szélturbinákat üzembe helyezni és szerelni, jelenleg már több mint 200-an. Összlétszámunk is emelkedett üzletági fejlesztések révén. Szeptember végi adatok szerint már 2096 alkalmazottja van a Siemens csoportnak és további 410 kölcsönzött munkatárs dolgozik velünk.
– Idén stratégiai megállapodást kötöttek a kormánnyal. Abban vállaltak valamit a létszámra, munkahelyteremtésre nézve?
– Abban a megállapodásban általános alapelveket fektettünk le, és célként fogalmaztuk meg a fejlődést. 2010 júniusában érkeztem ide vezérigazgatóként, és azóta folyamatosan növekszik munkahelyeink száma. Mára több mint 500 fővel vagyunk többen, mint akkor. Ennek oka nem elsősorban a magyar piac növekedése, hanem a külpiaci igények bővülése, illetve gyártókapacitásunk fejlődése.
– Milyen előnyökkel járt az aláírás a kormánnyal?
– Számunkra nagy megtiszteltetés volt, hogy Varga Mihály miniszter úr a transzformátorgyárba látogatott, és találkozott a munkatársainkkal. Jól alkalom volt az eszmecserére, hiszen a gyártás és a kutatás-fejlesztés területén sok pontban egyformán gondolkodik a kormány és a Siemens. Néhány témával mi már korábban is foglalkoztunk. A 90-es években alkalmaztuk a duális képzési rendszert gazdasági területen. Az akkori diákjaink ma már fontos beosztásokban dolgoznak nálunk, illetve más cégeknél. Szintén közös nevezőn vagyunk a K+F fejlesztése kapcsán: a magyarországi Siemens-csoportnak tagja az evosoft Kft., ahol több mint 500 fejlesztőmérnök dolgozik, további közel hatvan munkatárs pedig itt, a Siemens Zrt.-nél foglalkozik kutatással.
– Mit tesz a Siemens az ellen, hogy az általa a duális képzésben kiképzett, betanított szakmunkások a német vagy a brit bérek miatt elhagyják az országot?
– Ez a veszély mindig fennáll, akár egy másik cég is vonzhatja a kollégát, nemcsak egy másik ország. A mi feladatunk, hogy olyan környezetet teremtsünk, ahol a munkavállaló szeret dolgozni, és büszke erre. Ha megnézzük fluktuációnkat, látszik, hogy vonzóak vagyunk. Teszünk is érte, hogy ez így is maradjon. Rendszeresen vizsgáljuk a munkavállalói elégedettséget, és azt látjuk, hogy ez nálunk meghaladja az átlagot.
– A magyar energiapolitika jelenlegi prioritása a paksi atomerőmű bővítése. Ez egybeesik a Siemens érdekeivel?
– Minden országnak sajátos energiamixre van szüksége. Mi két éve adtuk át az e.on-nak kulcsrakészen a gönyűi erőművet, amely jelenleg sajnos csak alacsony kihasználtsággal üzemel. Ennek az oka, hogy ma olcsóbb áramot importálni, mint gázból áramot termelni. Ez egész Európában így van. Ha a gáz és az áram egymáshoz viszonyított ára újra változik, akkor az ilyen erőművek újra gazdaságosak lehetnek. Magyarországon jelenleg a termelési kapacitás csökken és az import nő. Én úgy gondolom, hogy színesebb, átfogóbb energiamixre lenne szükség. A mi erősségünk a gáz-, a gőz- és a szélturbina. A nukleáris iparágban a Siemens világszerte visszahúzódott, különösen Fukusima és a német atomkiszállás óta. De Pakson jelenleg is működnek a Siemens irányítási rendszerek.
– Magyarországon az utóbbi időben igen sok a vasútfejlesztési projekt, több vasútbiztonsági, közlekelés-biztonsági tendert írtak ki. Ezeken hogyan szerepelt a társaság, illetve milyenek a várakozásai?
– A Siemens ma is aktív ezen a területen, több vasúti szakasz vasútirányítási, biztonsági berendezéseit és rendszereit mi szállítjuk. Több pályázat van kiértékelés alatt, bízunk benne, hogy a magyar vasúti hálózat a mi technológiánk által is továbbfejlődik.
– Mik a tapasztalatai a magyar tenderezési, pályáztatási gyakorlatról? Sok furcsa döntés, korrupciós ügy, kizárások tarkítják azokat a piacokat, ahol a Siemens is jelen van.
– Én nagyon örülök, hogy vannak európai források, európai uniós alapok, pályázatok, ami mindkét oldalról lehetővé teszi, hogy komoly figyelem, nyilvánosság és előírások szabályozzák a versenyt. Ha nem lennének ezek a pályázatok és a hozzájuk kapcsolódó nagyarányú finanszírozás, az nemcsak nekünk, de az egész országnak nagyon hiányozna.
– Döcögve halad a munka, amellyel a Siemens által szállított új vonatirányítási rendszer és az Alstom által gyártott metrókocsik számítógépei között próbálják megteremteni az összhangot. El tud indulni időben a négyes metró?
– A 2-es metró új kocsijainak üzembe helyezése során merültek fel problémák, ám ezeknek előnyük is van. Amit itt megoldunk, azt a négyes metró esetében már nem kell. Vasárnap este személyesen is részt vettem az úgynevezett sötétüzemi teszten, és örömmel láttam, hogy már jól működött a rendszer. A négyes metró viszont vezető nélküli kocsikból áll majd, ami egy komplexebb feladat. A márciusi határidő számunkra is fontos, és továbbra is teszünk érte, hogy ez sikeresen tartható legyen.
– A kormány mintha kettéválasztaná a befektetőket gyártókra és szolgáltatókra. A Siemens a szerencsésebb csoportba került. A gyártókkal rendszeresek a partnerségi megállapodások, míg a szolgáltatókat különadók sújtják. Mit szól ehhez?
– Én nem választom így ketté a cégeket. Szerintem nem a tevékenységi körtől lesz „jó” vagy „rossz” egy vállalat. Léteznek mindkét kategóriában magyar és külföldi befektetők, gyártók és szolgáltatók egyaránt. Valószínűleg jobb megfogalmazás a hosszú távra tervezők és rövidtávon gondolkodók kategória. Láttunk már olyan gyárat, amely hirtelen leszerelte és keletre szállította berendezéseit, és látunk felelős, régóta tisztességesen működő bankokat, termelő és szolgáltató cégeket is.
Nő a rendelésállomány és a magyarországi beszállítói arány
A Siemens magyarországi érdekeltsége stabil pénzügyi évet zárt szeptemberben – hangsúlyozta a cég magyarországi vezetése tegnapi sajtótájékoztatóján.A Siemens magyarországi csoportja a szeptember végén zárult 2013-as pénzügyi évben 307,6 millió euró forgalmat ért el, mintegy 1 százalékkal alacsonyabbat az előző periódus 311 millió eurójánál. Ugyanakkor a rendelésállomány növekszik.
A magyarországi tevékenységből származó export némileg csökkent, 171 millió eurót tett ki, míg az import 105 millió euró értékű volt, ami azt mutatja, hogy a kivitel továbbra is meghaladja a behozatalt.
A Siemens magyarországi csoport hazai beszerzési értéke az elmúlt évben 13 százalékkal nőtt, a 2013-as üzleti évben 2346 magyar beszállító 91 millió euró értékben járult hozzá a Siemens magyarországi csoport tevékenységéhez.
A Siemens az elmúlt három évben mintegy 500 új munkahelyet teremtett Magyarországon, jelenleg több mint 2500 embert alkalmaznak, ebből mintegy 2000 saját és 500 a bérelt munkaerő.
Az Infrastruktúra és Városok szektor sikeresen zárta a Budapesti Forgalomirányítási Központ korszerűsítését, folytatja a Kelenföld-Székesfehérvár és Óbuda-Piliscsaba vasútvonalak biztosí-tóberendezésekkel való felszerelését. Elindultak a fővárosi 1-es és 3-as villamosvonal rekonstrukciójának elektromos munkálatai és befejező szakaszukhoz érkeztek a 2-es és 4-es metróvo-nallal kapcsolatos Siemens feladatok.
Az Ipar szektor harmadik éve vesz részt a kecskeméti Mercedes gyár termelésében, és szerepe volt az új típus gyártásának elindításában is. A termékbevezetések miatt is kiemelt szerepet kap a partnerek oktatása és képzése, illetve az elmúlt gazdasági év eredménye az is, hogy a Siemens termékeit választotta a Vegyészeti Mérő Rendszer kiépítéséhez a Paksi Atomerőmű.
Az Energiaszektor 2038-ig meghosszabbította a Gönyűi Erőmű karbantartási szerződését, valamint sikerrel zajlott a Lőrinci erőmű gázturbinájának nagyrevíziója is.
A Siemens magyarországi csoportja a szeptember végén zárult 2013-as pénzügyi évben 307,6 millió euró forgalmat ért el, mintegy 1 százalékkal alacsonyabbat az előző periódus 311 millió eurójánál. Ugyanakkor a rendelésállomány növekszik.
A magyarországi tevékenységből származó export némileg csökkent, 171 millió eurót tett ki, míg az import 105 millió euró értékű volt, ami azt mutatja, hogy a kivitel továbbra is meghaladja a behozatalt.
A Siemens magyarországi csoport hazai beszerzési értéke az elmúlt évben 13 százalékkal nőtt, a 2013-as üzleti évben 2346 magyar beszállító 91 millió euró értékben járult hozzá a Siemens magyarországi csoport tevékenységéhez.
A Siemens az elmúlt három évben mintegy 500 új munkahelyet teremtett Magyarországon, jelenleg több mint 2500 embert alkalmaznak, ebből mintegy 2000 saját és 500 a bérelt munkaerő.
Az Infrastruktúra és Városok szektor sikeresen zárta a Budapesti Forgalomirányítási Központ korszerűsítését, folytatja a Kelenföld-Székesfehérvár és Óbuda-Piliscsaba vasútvonalak biztosí-tóberendezésekkel való felszerelését. Elindultak a fővárosi 1-es és 3-as villamosvonal rekonstrukciójának elektromos munkálatai és befejező szakaszukhoz érkeztek a 2-es és 4-es metróvo-nallal kapcsolatos Siemens feladatok.
Az Ipar szektor harmadik éve vesz részt a kecskeméti Mercedes gyár termelésében, és szerepe volt az új típus gyártásának elindításában is. A termékbevezetések miatt is kiemelt szerepet kap a partnerek oktatása és képzése, illetve az elmúlt gazdasági év eredménye az is, hogy a Siemens termékeit választotta a Vegyészeti Mérő Rendszer kiépítéséhez a Paksi Atomerőmű.
Az Energiaszektor 2038-ig meghosszabbította a Gönyűi Erőmű karbantartási szerződését, valamint sikerrel zajlott a Lőrinci erőmű gázturbinájának nagyrevíziója is. Névjegy 1957-ben született az amerikai Pennsylvania államban. Bécsben a Wirtschaftsuniversität Wien Menedzsment és Exportmarketing szakán diplomázott 1984-ben.
Szakmai karrierjét Bécsben, az AWT International Trade and Finance Corporation-nél kezdte, majd ügyvezető igazgató helyettesként dolgozott az AWT Services Hongkong-nál.
1991-ben csatlakozott a Siemens-hez, 1992-től a magyarországi telekommunikációs cég CFO-ja.
2000-től Japánban és Szlovákiában töltött be pozíciókat a Siemensnél.
2010-ben jelenlegi megbízatását elfogadva családjával együtt tért vissza Magyarországra.
2013 májusától a Német Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara elnöke.
Dale A. Martin Budapesten él magyar feleségével és két fiával (Máté 23; András 14). -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.