Féltik a bankok az eredményeket

– A pénzügyi rezsicsökkentés hozta lázba az elmúlt napokban a banki ügyfeleket. Mennyien kérték végül a kedvezményt a bankoktól?

– Magyarországon a lakossági ügyfeleknek átlagosan két bankszámlájuk van. Mivel szakértőink jelzései szerint január 20-ig a számlatulajdonosok nagyjából 30 százaléka nyilatkozott, így az ügyfelek többsége már kérte ezt a kedvezményt. A magas arány annak is köszönhető, hogy a bankszektor proaktívan részt vett ebben a kampányban, a betérő ügyfeleket december óta folyamatosan tájékoztatták a nyilatkozatról, hogy elkerüljék a január 20-át megelőző napokban, a fiókokban a tumultust.

– Mekkora terhet fog jelenteni a bankoknak az ingyenes készpénzfelvétel?

– Szektor szinten nagyságrendileg negyven milliárd forintról van szó, ez persze attól is függ, mennyi pénzt vesznek ki majd az ügyfelek a számláikról. A múltban egy átlagos banki ügyfél 40 ezer forintot vett ki havonta a számlájáról, bízom benne, hogy ez lényegesen nem fog emelkedni.

– A bankolási szokásokra ezek szerint nem fog hatni az ingyenes készpénzfelvétel?

– A bankok a kondícióikat általában minden év elején felülvizsgálják és a piaci hatásoknak megfelelően változtatják, ennek az iránya korábban az volt, hogy a papír alapú, manuális tranzakciók díjai az infláció mértékénél jobban, az elektronikus tranzakcióké pedig kisebb mértékben nőttek, sőt gyakran csökkentek. A bankok ezzel a költséghatékonyabb, elektronikus tranzakciók felé próbálták terelni az ügyfeleiket.

– Ezek szerint a bankok kondíciós listája úgy fog változni, hogy a csoportos beszedések helyett ne érje meg készpénzt felvenni a sárga csekkekre?

– Azt nem tudom megmondani, hogy a több tucatnyi kereskedelmi banknál és a 120 takarékszövetkezetnél pontosan mi fog lejátszódni, de a díjmódosításoknál közgazdasági és pénzforgalmi szempontból két szempontot biztosan figyelembe szokás venni. Az egyik az inflációkövetés, a másik pedig a pénzforgalom korszerűsítése. Én azt látom, hogy a bankok következetesen betartják a jogszabályokat, továbbá az ingyenes készpénzfelvétel költségeit nem hárítják át az ügyfelekre.

– Akkor miből fizetik majd ki?

– Még hatékonyabbá teszik a költséggazdálkodásukat, például tovább racionalizálják a fiókszámukat. Valamint meg kell még nézni, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy az összességében pozitív fejlődési, modernizálódási tendenciák ne törjenek meg.

– Ehhez mire lenne még szükség?

– Meggyőződésem, hogy a teljes kártyaforgalmat tranzakciós illetékmentessé kellene tenni. Az eddigi tapasztalatok alapján a merevségen kívül semmi sem indokolja a kártyás vásárlásokra kivetett illeték fenntartását.

– Tárgyalnak erről a kormánnyal?

– Van egy kedvenc filmem: „A remény rabjai”. Ebben egy ártatlanul bebörtönzött ember minden héten ír a parlamentnek egy levelet, hogy könyvtárat alapíthasson a börtönben. Amikor az első választ megkapja, úgy dönt, ezentúl nem hetente, hanem naponta ír levelet. Én is folyamatosan ostromlom a leveleimmel a politikai szereplőket, köztük miniszterelnök urat, hogy a bankkártyák vonatkozásában tegyék meg ezt a néhány milliárd forintnyi költségvetési eltérést eredményező lépést. A magyarországi pénzforgalom modernizálásának eredményeit, amelyek a Magyar Nemzeti Bank műhelytanulmánya szerint akár 100 milliárd forintos társadalmi megtakarítást hozhatnának évente, nem szabad az említett átmeneti lépéssel veszélyeztetni.

– Ezek közül a levelek közül hányra kapott eddig választ?

– Már kaptam válaszokat, úgyhogy ezen felbuzdulva további leveleket írtam.

– Be lehet jutni a miniszterelnökhöz vagy a kormány tagjaihoz?

– Igen. Mind a kormány, mind a bankszektor elkötelezett az ország építésében, szinte bármikor mehetünk, fogadnak bennünket.

– A devizahitelesekről is tárgyalnak? A Kúria legutóbbi döntése eléggé kiverte a biztosítékot a politikusoknál.

– A Kúria jogalkalmazó intézmény, így a magyar jogrendszernek megfelelően hozta meg a döntését. A kormánnyal folyamatosan együttműködünk, ennek egyik része a devizahiteles kérdés, amelyben mi is várjuk az Európai Bíróság határozatát, amíg ez nem születik meg, nem érdemes erőltetni a további lépéseket.

– Lehet arra számítani, hogy új mentőcsomaggal áll elő a kormány a választásokig?

– Ezt a kormánytól kell megkérdezni. Mi azt látjuk, hogy amit eddig a kormány és bankszektor közösen kidolgozott, vagyis az árfolyamgát és az eszközkezelő, stabilan, megbízhatóan működik. Mindenkit arra biztatok, hogy éljen a felkínált lehetőségekkel!

– A kormánynak más törekvései is vannak, növelné a hazai tulajdoni hányadot a bankszektorban. Vannak olyan szereplők a Raiffeisenen kívül, amelyek komolyan gondolkoznak emiatt a kivonuláson?

– Olvastam a Raiffeisen Bank közleményét, ott nincs ilyen döntés. Szinte az összes magyarországi bank mögött ismert, nagy európai vagy nemzetközi bankházak állnak, amelyek teljes stabilitást, biztonságot garantálnak.

– Eközben viszont nagy átalakulásokat is látunk. A Takarékbank állami pakettje is eladóvá vált, más bankok is eladók. Hogyan fog kinézni a bankszektor egy év múlva a tulajdonosok szintjén?

– A bankszövetség egyes eseteket sohasem kommentált, és most sem fog kommentálni. Európai szinten a bankszektorban is látható a konszolidációs folyamat, ez letükröződik a magyar piacra is. Ez eddig néhány kisbankot érintett. A tulajdonosi körtől függetlenül egy év múlva is a stabilitás, a biztonság és a kiszámíthatóság fogja jellemezni a teljes hitelintézeti szektort.

Névjegy

Kovács Levente 2011. június 1. óta a Magyar Bankszövetség főtitkára. A szakember korábban a KDB Bank vezérigazgató-helyettesi posztját töltötte be. 2002 és 2006 között a GIRO Elszámolásforgalmi Zrt. Fejlesztési, majd Üzleti Ügyvezető Igazgatója volt. Ezt megelőzően a Budapest Bank vállalati marketing ügyvezető igazgatójaként, a HypoVereinsbank Budapest termékfejlesztési igazgatójaként, valamint a CIB Bank osztályvezetőjeként tevékenykedett.