Hatékony-e a kormány családpolitikája? Szakértők válaszolnak

Pongrácz Tiborné, a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatóhelyettese:
„A kormány családpolitikai intézkedései pozitívak és reménykeltőek. A gyes és a gyed melletti munkavállalás lehetősége azért, mert kutatásaink szerint egy anya nagyobb valószínűséggel vállal második, vagy harmadik gyermeket ezen ellátások időtartama alatt, mint miután sikerült visszatérnie a munkaerőpiacra. A nők számára több ok miatt is megnőtt a munka, a kereső tevékenység jelentősége. Fontos az egyetemistáknak járó gyed, mert az alacsony születésszám jelentős részben azzal magyarázható, hogy – különösen a felsőfokú végzettségű nők – halasztják a gyermekvállalást. A gyermekvállalási hajlandóság sok egyéb tényezőtől – jövőkép megléte, az intézkedések tartósságába, stabilitásába vetett bizalom stb. – függ.”

Szalma Ivett, a Magyar Szociológiai Társaság Családszociológiai Szakosztályának elnöke:
„A kormány családpolitikája nem hatékony: kirekesztő bizonyos családokkal szemben, növelte a kisgyermekes szülők kiszolgáltatottságát a munkapiacon. A rugalmas gyed bevezetése üdvözlendő lépés, sok családnak nyújthat segítséget, annak ellenére is, hogy lehetne rugalmasabb. Érzékelhető lesz-e a hatása a születésszámok tekintetében? Sajnos, ahogy a közmondás tartja, egy fecske nem csinál nyarat. Ahhoz, hogy valódi pozitív változás történjen, ennél sokkal átgondoltabb intézkedésekre lenne szükség: ha több bölcsődei férőhely lenne és tovább maradhatnának bent a gyerekek. A legfontosabb előrelépés az lenne, ha változtatnánk végre azon a szemléleten, amely a kisgyermekek gondozását kizárólag az anyára hárítja.”

Benkő Ágota, a Népesedési Kerekasztal koordinátora:
„A magyar társadalomban alacsony a bizalom az intézkedések tartósságát illetően. Mivel a családvédelmi törvény sarkalatos törvény, van esély arra, hogy a 2010 óta meghozott, de hatásaiban csak hosszabb távon megítélhető intézkedések tartósan fennmaradjanak. A gyed extra, a családi adó- és járulékkedvezmény a gyermekes családoknak jelent anyagi könnyebbséget. Az Erzsébet-program segítség a szerényebb jövedelmű gyermekes családoknak és a nyugdíjasoknak. A babakötvény átalakítása segíti a gyermekes családok öngondoskodását. A gyed extra a szabad választási lehetőséget a nők tudásának jobb kihasználását, a fizetett munka és a családi kötelezettségek jobb illeszthetőségét segítik. A lakáspolitikában a szocpol újragondolandó.”

Mózer Péter szociálpolitikus, az ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék oktatója:
„A tapasztalat azt mutatja, hogy a népességszám növelését megcélzó intézkedések – ha csak nem totálisak, mint például az abortusztilalom – rövidtávon kevés sikerrel járnak. Többszörösen így van, ha a demográfiai folyamatok befolyásolásának eszközrendszere egyetlen elemre redukálódik, hiszen egy olyan jelenséggel állunk szemben, amely önmagában is bonyolult kérdés. Azokban az országokban, ahol a népességszám emelkedett, a demográfusok az okot nem a jövedelemtranszferekkel és azok színvonalával, hanem a női foglalkoztatottság növelésével, a sokszínű és fejlett jóléti közszolgáltatásokkal, valamint a kiszámítható társadalompolitikai intézkedésekkel, a biztonságérzet javulásával magyarázzák.”

Székely Hajnalka, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete elnöke:
„A kormány népesedéspolitikai intézkedései visszaállíthatják a bizalmat a családtervezés előtt álló fiatalokban. A családalapításnak azonban csak egy, bár fontos része a stabil, kiszámítható támogatási rendszer. Vissza kell még szorítani a pályakezdő munkanélküliséget, támogatni az otthonteremtést, amelyekre vonatkozóan történtek előremutató intézkedések. A családi adó- és járulékkedvezmények segítik a kétgyermekes családokat abban, hogy a harmadik gyermek vállalása ne járjon elszegényedéssel. A gyes visszaállítása három évre a biztonságérzetet növeli. A gyed extrától azt reméljük, hogy a fiatal családok korábban vállalnak gyermeket, és megszületnek az eddig halogatott kistestvérek is.”