Hátrányban vannak a kkv-k

– A közbeszerzések tavalyi számában, értékében erőteljesen érezhető, hogy 2013-ban lezárult a 2007-ben kezdődött hétéves uniós költségvetési ciklus szerződéskötésekre vonatkozó időszaka. Tavaly ugyanis a közbeszerzések száma több mint egyharmadával, összértéke pedig több mint kétharmadával emelkedett. A közbeszerzési törvény 2013. július 1-jei módosítása mennyiben váltotta be egyik fő célját, az uniós források lehívásának gyorsítását?
– Határozottan ki lehet jelenteni, hogy a törvénymódosítás által bevezetett gyorsító, egyszerűsítő szabályok elősegítik az uniós források minél gyorsabb lehívását. Az is tény ugyanakkor, hogy az eljárások számában mért növekmény java a kis értékű, hirdetmény nélküli eljáráshoz köthető.
 – Ez utóbbi eljárást a törvénymódosítás értelmében tárgyalás nélkül is lefolytathatják az ajánlatkérő állami cégek, szervezetek. Mennyire lett kedvelt ez az eljárás?
– A törvénymódosítás óta eltelt időszak azt mutatja, hogy még gyakrabban alkalmazzák az ajánlatkérők a hirdetmény nélküli eljárást. A tavaly nyári módosítás gyakorlati szempontból talán legjelentősebb változtatása ugyanis ezeknél, a nettó 25 millió forint, illetve építési beruházásnál 150 millió forintos értékhatár alatti beszerzéseknél történt. A közbeszerzési törvényt kiegészítő új, 122/A. paragrafus gyakorlatilag egy új eljárásformát vezetett be. Ezen kis értékű beszerzések esetén az ajánlatkérő 15 napos ajánlattételi határidő mellett minimum három gazdasági szereplőt hívhat fel ajánlattételre és az általuk benyújtott ajánlat vonatkozásában már nem kötelező tárgyalás tartása. Az eljárások ideje így a gyakorlatban 10-15 napra rövidült, miután a bírálóbizottságot csak egyszer kell összehívni.

– Az ajánlatkérő ennél az eljárásnál maga döntheti el, hogy melyik vállalkozást hívja meg az eljárásra. Ez nem okoz korrupciós kockázatot?
– Inkább úgy fogalmaznék, hogy ez a lehetőség a piac felosztását okozhatja, ami látszatversenyt, illetve drágább közbeszerzéseket eredményezhet, amint ezt éppen Gazdasági Versenyhivatal (GVH) számos vizsgálata alátámasztott, bár többségében nem váltak jogerőssé ezen határozatok. Mindamellett azt is el kell mondani, hogy ha minden egyes eljárás hirdetménnyel indulna, azaz bármely piaci szereplő ajánlatot adhatna, akkor az jelentősen lelassíthatná a közbeszerzések menetét, így pedig tényleg súlyos gondok lennének az uniós források lehívásával.

– Az EU-források minél gyorsabb lehívásának elősegítése mellett a tavaly nyári törvénymódosítás másik fő célja a kkv-k pozíciónak további erősítése volt a közbeszerzések terén. Itt milyen eredményt lehet látni?
– Korábban az ajánlatkérők pénzt kértek a dokumentációért, ami csökkentette a kkv-k piacra lépésének lehetőségét, versenyhátrányt jelentett a tőkeerősebb cégekkel szemben. A törvénymódosítás értelmében azonban minden gazdasági szereplő térítésmentesen kapja már meg a dokumentációt, és csak a nyertes ajánlattevőnek kell fizetnie. Mindamellett a törvény egy másik lényeges módosítása, amit a tapasztalatok szerint az ajánlatkérők ki is használnak, éppen a kkv-k érdekeit sérti. Július 1-jétől ugyanis már nem kötelező a kiírások részekre bontása. Korábban ugyanis sok jogvitát eredményezett – akár még az uniós intézményekkel is –, a kötelező részekre bontás, miután nehéz egzaktan elhatárolni egy-egy kiírás megfelelő részeit. – Véleményem szerint azonban ezt a problémát a kötelező részekre bontás megszüntetése nem megfelelően kezeli, miután üzleti lehetőségektől fosztja meg a kkv-kat. A részekre bontás ugyanis azt jelenti, hogy ha a beszerzés tárgya jellegét, funkcióját tekintve több csoportra bontható, akkor részekre bontva kell meghirdetni a beszerzést. Ennek kötelező jelleggel történő alkalmazásának megszüntetése nyilvánvalóan hátrányos a kisebb piaci szereplők számára, illetve hátráltatja az igazi árverseny kialakulását.

– Tudna erre példát mondani?
– Az év végén jelent meg egy nyugat-magyarországi önkormányzat 450 millió forint értékű közbeszerzése, amelyen az egyik ügyfelem is elindulna. Az ajánlatkérő élve a törvénymódosítás adta lehetőséggel a részekre bontás kizárásával kíván beszerezni egy speciális barlangszínház számára színházgépészeti, - világítási, hangtechnikai és számítástechnikai eszközöket, illetve telefonközpontot, színházi bútorokat. A probléma az, hogy ezen a több szakterületet érintő, szerteágazó eszközbeszerzésen csak egy konzorcium tud elindulni. A közös ajánlattevői ajánlat összeállítása azonban komoly szakértelmet igényel, aminek megfizetésére a kkv-knak nincsen forrásuk. Erre a kiírásra becslésem szerint csak egy-két ajánlat fut majd be, ebből adódóan nem alakul ki valódi árverseny. Ha azonban a kiírást 4-5, egyenként 100-150 milliós értékű részre bontanák, akkor például egyedül a számítástechnikai eszközökre kiírt beszerzésre becslésem szerint mintegy 10-15 ajánlatot is beadnának az érdeklődők, azaz összességében 25-30 ajánlat is érkezhetne az ajánlatkérőhöz, ami már valódi árversenyt generálna.

– A különböző részek egy kiírásban való meghirdetésének pozitívuma lehet azonban, hogy az ajánlatkérő az adott projektet gyorsabban tudja megvalósítani, ami például az EU-pénzek lehívásánál fontos szempont lehet.
– Ez igaz, azonban a törvény előírja azt is, hogy az ajánlatkérőnek esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmódot kell biztosítania a gazdasági szereplők számára. Valójában az ajánlatkérő minden egyes kiírásnál köteles ezt megvizsgálni, ettől függetlenül dönthet a részekre bontás elhagyása mellett. A Közbeszerzési Döntőbizottság előtt persze megtámadható az ajánlati felhívás, és kikényszeríthető a részeke bontás. Ezzel csak az a gond, hogy a megtámadott kiírás értékének egy százalékát kell kifizetnie a jogorvoslatot keresőnek, miközben nincs garancia arra, hogy a jogvita kedvezően zárul számára. Az említett önkormányzati beszerzésénél így ügyfelemnek 4,5 millió forintot kellene befizetni ahhoz, hogy az üggyel a Közbeszerzési Döntőbizottság foglalkozzon. Ehelyett úgy döntöttünk, hogy a Gazdasági Versenyhivatalhoz fordulunk. A kérelmet a múlt héten be is adtuk, amely arra vonatkozik, hogy a GVH kezdeményezzen eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottságnál az önkormányzati beszerzés ügyében.