Rejtett funkció

Miért van az, hogy ebben az országban bármi történik, azonnal különféle összeesküvés-elméletek születnek?

Itt van például az az eset, hogy csütörtökön a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal – igazságügyi szakértő bevonásával lefolytatott vizsgálat alapján – visszavonta az NR-300 pénztárgépek forgalmazási engedélyét. A hivatal indoklásában az áll, hogy a pénztárgépek „lehetőséget teremtenek az adóelkerülésre, és rejtett funkciójuknak köszönhetően jogsértő célokra használhatók”.

Mivel Magyarországon élünk, azonnal előjöttek az összeesküvés-elméletek és latolgatások: vajon milyen csoportnak állhatott érdekében, hogy ekkora rés lyukadjon a piacon, ahova aztán dalolva bevonulhat a versenytársakénál jóval később elkészült konstrukciójával. Pedig szó sem lehet ilyesmiről, hiszen igazságügyi szakértő bevonásával folytatták a vizsgálatot, amely kimutatta a rejtett funkciót.

Álljunk meg ennél a megfogalmazásnál. Vajon csak nekem hangzik úgy, hogy a „rejtett funkció” kifejezés szándékosságot feltételez? Vagy már engem is elkapott a közéletet átszövő gyanakvás, hogy semmi sem az, aminek látszik? Lehet, hogy egy sötét éji órán álarcos szoftverfejlesztők szétszerelték a mit sem sejtő Adóügyi Ellenőrző Egységet és sátáni kacagások között elrejtettek benne egy jogsértő célokra alkalmas funkciót?

De hagyjuk, maradjunk a tényeknél. Szerdán megjelent egy NGM-rendelet, amely megint módosította, hogy ki és meddig juthat a kasszacseréhez járó állami támogatáshoz. A gazdasági tárca közleménye viccesen így zárul: „az NGM bízik abban, hogy az intézkedés a cserére kötelezett vállalkozásokat arra sarkallja, hogy a megrendelt pénztárgépet mihamarabb átvegyék, és megtörténjen az átállás.”

Az átállást megkönnyítheti, hogy pénteken megkapta a forgalmazási engedélyt egy cég, amely decemberben készült el a saját kasszájával.