Változást várnak a volt miniszterek

Bod Péter Ákos MNB-ELNÖK (1991–1994) ipari miniszter (1990–1991)

Leltárkészítés

„Essünk túl a választási éven. A következő kormány majd csinál egy leltárt, de az biztos, hogy rémes helyzetet örököl az előzőtől. Az elmúlt évtizedben, vagy csökkent a GDP, vagy nem volt képes 2 százalékot túlhaladni. Kérdés az is, hogy a képzetlen munkaerő visszavihető-e a munkaerőpiacra. A kormány jelentős mértékben használ állami eszközöket, ezzel kilógunk a térségből. Az állam szerepét tekintve az újraelosztás magasabb mint a versenytársaknál, a kormány nem bízik a magánszektorban. Minden választás alkalmat ad a korrekcióra, az idei a korrekció korrekciója lesz. A kormány célját, hogy termelési központtá kell válni, korrigálni kell, úgy kell értelmezni, hogy abban benne legyen az innováció is.”

Csillag István gazdasági miniszter (2002–2004)

Pici válságok

„Statisztikai értelemben némi növekedés bekövetkezett, trendváltás történt. Illuzió volt, hogy az EU-tagság nem csak stabilizál, hanem felzárkózást is jelent. A nagy válságnak vége van, de pici válságok még vannak. Magyarországon semmi nem változott a válság kezdete óta, a bruttó hazai termék 2 százalékkal marad el a 2007-estől, az összes többi ország jobb helyzetet mutat. A vállalati szektor mozgástere semmit nem javult, sőt, szűkült, ezen a beruházások sokat javítanának. Ma Magyarországon 3 millió ember a piacon szerzi a jövedelmet, viszont 4,5 millióan vannak, akiknek a megélhetése a politikai döntéstől, az államtól függ. A választások után, ha új kormány alakul, nagyon erőteljes keresletkorlátozó politika jön.”

Járai Zsigmond MNB-elnök (2001–2007) Pénzügyminiszter (1998–2000)

Kockázati éhség

„Kijöttünk a gödörből, annak köszönhetően, mert a világ tele volt pénzzel. 2010-ben nem sok opciója volt a kormányak. 2009-ben Magyarország volt a világ egyik legkockázatosabb országa, ezért jött ide az IMF. Tűzoltás volt, ám ezt kellett tenni. Ha ez a kormányzás folytatódik, abban lehet reménykedni, hogy a kiszámíthatóság jobban előtérbe kerül. Ha a kockázati éhség csökken, kérdés, mi történik, de ez a rendszer sokáig nem maradhat fenn úgy, hogy alig van kamat. Szerény, 0-3 százalék közötti növekedés jöhet a következő években. A növekedési hitelprogram számos kockázatot hordoz. Rövid távon jó, ami történt, de hosszabb távon kamatemelés jön – kérdés, hogy ennyi beruházást fel tud-e szívni az ország.”

Kupa Mihály Pénzügyminiszter (1990–1993)

Állami cunami

„Csak az nyilvánvaló, hogy az eredeti válságnak vége. A cégek inkább megtakarítanak Magyarországon, és nem ruháznak be. Most értük el a 2009-es reálbérértéket, de nincs fejlesztés, alacsonyak a kamatlábak, nincs reálkamatláb, nincs vásárlóerő. Nem mennek normálisan a dolgok, nettó megtakarító mindenki. Pozitív a fizetési mérleg, ha elindul a növekedés, ez megváltozhat. Az aranykornak vége, nem lesz itt 3-5 százalékos növekedés. Az USA-ban lehet csak ilyen, de lassú, bizonytalan növekedési poziciók alakulnak ki. Cunamit kaptunk az államtól és a jegybanktól: itt a növekedési hitelprogram, a rezsicsökkentés, 2020-ig van ígérgetés. 2015-ben 1,5–re esünk vissza, hiába 2 százalékos idén a növekedés.”