Bővíthető a norvég exportunk

– A magyar–norvég kereskedelmi forgalom mértéke nem túl jelentős. Bár a mérleg magyar többletet mutat, azonban a magyar kivitel értéke alacsonyabb, mint a többi skandináv országba irányuló exporté. Milyen szektorokban tudnák növelni exportjukat a magyarországi cégek?

– A magyar többlet kialakulásában nagy szerepet játszik, hogy a norvég termékek igen drágák a magyarok vásárlóerejéhez viszonyítva. Ami a magyar exportot illeti: idei egyik feladatomnak tekintem, hogy megfelelő piackutatás révén feltérképezzük, milyen területeken van mód a forgalom bővítésére. Például a magyar élelmiszerek, különösen a bor exportjában, úgy vélem, vannak még lehetőségek. Emellett erősíteni kellene az export ösztönzésével foglalkozó magyar szervezetek norvégiai jelenlétét. Ez igen alacsony, aminek fő oka az, hogy Norvégia nem tagja az EU-nak. Egyszerűbb az EU-tag és népesebb Svédországot, vagy Dániát megcélozniuk a magyar exportőröknek.

– A nemzetközi szervezetek gyakran megjegyzik, hogy nem kiszámítható a gazdaságpolitika. Ön az itt befektető norvég cégek, különösen a válságadóval, majd telekomadóval sújtott legnagyobb norvég befektető, a mobilszolgáltató Telenor szempontjából milyennek látja ezt a kérdést?

– Megértettük, hogy amikor válságba került a magyar gazdaság, a kormány a különböző szektorokra kivetett válságadókkal szerzett forrásokat. A Telenor, amely éveken át szép profiteredményekkel büszkélkedhetett, elfogadta, hogy hozzá kell járulnia a válság terheinek viseléséhez. A kormányzat azonban azt ígérte, a válságadóra csak egy átmeneti ideig lesz szükség. A válságadót kivezették, ám helyette új adót vetettek ki. Összességében a Telenornál és szerintem a többi érintett külföldi cégnél is úgy gondolják, hogy együtt lehet élni az adókkal, csak azoknak tervezhetőnek kellene lenniük, nem egyik napról a másikra kellene bevezetni azokat.

– Ennek fényében miként értékeli a Telenor és a kormány között tavaly novemberben megkötött stratégiai együttműködési megállapodást?

– A megállapodás a magyar költségvetés top10 adóbefizetője között szereplő Telenor számára elismerést, biztonságot ad. A megállapodás révén külön dialógus alakulhat ki a kormány és a cég között, amit arra tud például felhasználni a társaság, hogy közvetlenül a kormányhoz fordulhat, ha bármilyen nehézsége támad a magyarországi tevékenységével kapcsolatban.

– Norvégia a 2009–2014-es periódusban mintegy 40 milliárd forint támogatást nyújt különböző magyarországi fejlesztésekre. A Norvég Alap egyik – a 6,3 milliárdos zöldipari innováció elnevezésű – programja keretében vállalkozások is igényelhettek forrásokat. Mikor indulhatnak el ezek, a környezetbarát vállalati megoldások kiépítését célzó beruházások?

– A pályázati felhívás tavaly ősszel zárult le, amelyre nagy volt az érdeklődés, hiszen mintegy 80 cég jelentkezett a Norvég Alap ezen programjának forrásaira. Valójában mi sem tudtuk, hány céget fog érdekelni ez a lehetőség, hiszen a korábbi, 2004-2009-es időszakban az Alapnak nem volt olyan programkifejezetten a vállalkozások számára biztosított forrásokat. Még folyik a beadott pályázatok értékelése, a sikeres pályázók reményeink szerint nyáron kezdhetik majd megvalósítani a támogatott projekteket.

– Míg a legtöbb európai ország azzal küzd, hogy miként csökkentse állami kiadásait, addig Norvégia egy teljesen más kihívással néz szembe. Azzal, hogy miként használja fel hatalmas olaj- és gázbevételeit. Az ősszel hatalomra jutott új kormány kisebbik pártja felvetette, hogy a bevételek nagyobb részét lehetne közvetlenül a gazdaságba csatornázni, ahelyett, hogy azt a világ egyik legnagyobb, mintegy 750 milliárd dollár értékű állami alapjában teszik félre. Miként dőlt el ez a vita?

– Széles konszenzus van a norvég pártok között arról, hogy az olaj- és gázbevételeknek mindössze 4 százalékát használhassuk fel évente közvetlenül a gazdaság fejlesztésére – mégpedig infrastrukturális, oktatási és egészségügyi beruházások finanszírozásán keresztül –, a többit pedig hagyjuk az állami alapban. Ezzel ugyanis megakadályozható az, hogy a hirtelen nagy forrásbeáramlás az infláció megugrását okozza. Valóban, a Haladás Párt eredetileg meg szerette volna emelni ezt a 4 százalékos mértéket, azonban végül a koalíciós tárgyalásokon az a megállapodás született, hogy nem változtatnak az eddigi gyakorlaton.

1975-ben politológia szakon diplomázott az oslói egyetemen

2000-ben management szakon MA diplomát szerzett

1994–1996: a Norvég Menekültügyi Tanács igazgatóhelyettese

1996–2000: a norvég külügyminisztérium balkáni régióval foglalkozó osztályának munkatársa

2000–2003: Norvégia brüsszeli NATO-képviseletén tanácsos

2004–2006: a norvég külügyminisztériumban az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyek koordinátora

2007–2012: Norvégia bulgáriai nagykövete

2012 októberétől Norvégia magyarországi és szlovéniai nagykövete

1975-ben politológia szakon diplomázott az oslói egyetemen

2000-ben management szakon MA diplomát szerzett

1994–1996: a Norvég Menekültügyi Tanács igazgatóhelyettese

1996–2000: a norvég külügyminisztérium balkáni régióval foglalkozó osztályának munkatársa

2000–2003: Norvégia brüsszeli NATO-képviseletén tanácsos

2004–2006: a norvég külügyminisztériumban az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyek koordinátora

2007–2012: Norvégia bulgáriai nagykövete

2012 októberétől Norvégia magyarországi és szlovéniai nagykövete -->