Csuklóztatás

Tizenöt hónapja sincs, hogy nagy csinnadrattával elindította az Államadósság Kezelő Központ a Prémium Euró Magyar Államkötvény (PEMÁK) értékesítését. Az inflációt követő kamatozású devizakötvényt a befektetők vették, mint a cukrot, és egyáltalán nem biztos, hogy csak azért, mert egy csokoládéárus ifjú hölgy reklámozta.

A PEMÁK három sorozatában tavaly év végén összesen 1,35 milliárd euró volt. Igaz, az állomány nagyobbik része nagybefektetőknél van, de a 25 százaléka, mintegy 100 milliárd forintnyi eurókötvény a kisbefektetőké.
Most pedig „a sikerre és a pénzügyi-gazdaságpolitikai hatásokra tekintettel” az állam úgy döntött, jelentősen szűkíti az újabb PEMÁK-sorozatok forgalmazó helyeinek körét. Az új sorozatot a bankok és a brókercégek már nem értékesíthetik, csak a Magyar Államkincstár fiókjaiban lehet majd megvenni.

Láttunk már ilyet, hogy az állam monopolhelyzetbe hozta a kincstárat bizonyos termékek forgalmazásánál, így az eredményt is meg lehet jósolni. Így történt a Start-számlánál, ennek az eredménye az új számlanyitások megtizedelődése lett. Szintén kizárólagos forgalmazója a kincstár a Féléves Kincstárjegynek, amiből huszadannyi fogy, mint a számos bankban és takarékszövetkezetnél is kapható Kamatozó Kincstárjegyből. Ez a lépés tehát leginkább csak arra lehet jó, hogy csuklóztassa a más szolgáltatóknál számlát vezető kisbefektetőket, és visszavesse a PEMÁK forgalmát.

Hogy mit lépnek az eurós államkötvény eddigi befektetői, még nem tudjuk. Ha elégedettek voltak a papírral, nem kizárt, hogy elmennek érte a kincstárba is, de ennek az ellenkezője is bekövetkezhet. A PEMÁK-osokkal ugyanis nem először tol ki az állam. Tavaly nyáron, amikor eho-mentessé tették az állampapír-befektetések hozamát, a PEMÁK-osokat kihagyták a buliból, így ők azóta is ugyanannyi közterhet fizethetnek a kamatok után, mint egy normál bankbetét tulajdonosai.