Hatással lehet a gazdaságra az NSA megfigyelési ügye?

Digitálisan behálózott, globális világban élünk. A folyamatot a mobilitás és a felhő alapú technológia is hajtja. Az új világban már nincsenek határok, ami óriási lehetőséget kínál a növekedésre, a munkahelyteremtésre és az új üzleti modellek kialakítására. Ám egyben kihívásokat is jelent a szabályozások és az iparág számára.

Világszerte keltett érthető aggodalmakat, amikor kiderült az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség (NSA) megfigyelési ügye. Néhányan sajnos azt javasolták, hogy építsenek „erődöket” a nemzeti adatok köré. Én abban hiszek, hogy az új technológiák és az adatok szabad áramlása elengedhetetlen az innovációhoz és a nemzetközi kereskedelem kiterjesztéséhez. Ez csak akkor lehetséges, ha a vásárlók és az állampolgárok megbíznak a digitális gazdaságban és használják is azt.

A digitális iparágnak a rendeletalkotókkal együtt kell működni minden piacon, annak érdekében, hogy világos, átlátható szabályok szülessenek, amelyek egyaránt megvédik az állampolgárok, vásárlók, vállalatok jogait, és elősegítik a határokon átnyúló adatforgalmat. Sürgősen szükség van Európában a biztonsági és titoktartási szabályok belső harmonizálására, de ezek nem vezethetnek a kontinens körüli adatkorlátok felépítéséhez.

Éppen ellenkezőleg: Európának együtt kellene működnie partnereivel – kezdve az Egyesült Államokkal – egy globális megoldás irányába.
Szintén erősíthetnénk az Európa és az Egyesült Államok között létrejött Biztonságos Kikötő (Safe Harbour) megállapodáson, mely a vállalatok közti adattovábbítást szabályozza. Persze az ilyen megállapodásoknak tartalmaznia kell olyan rendelkezéseket, amelyek megerősítik a felek azon jogát, hogy megvédjék állampolgáraik személyes adatait, éppúgy, mint az érzékeny kormányzati és üzleti adatokat. Közösen kell választ találni a kiberbiztonság, a titoktartás, az intellektuális tulajdon kérdésére is.

Hasonló együttműködésekre láthattuk már példát a múltban. Ilyen volt, amikor a konténeres szállítás lökést adott a nemzetközi kereskedelemnek. Az egységesített fémkonténerek feltalálása csökkentette a hajók be- és kirakodásának idejét és költségét. A hajók végre több időt tudtak a forgalomban tölteni, mint a rakodással. Egy tanulmány szerint a konténeres szállítás két évtized alatt közel 800 százalékkal lökte meg a kétoldali kereskedelmi forgalmat a vizsgált országokban.

A globális kereskedelem ilyen mértékű robbanását olyan megállapodások is segítették, mint a Világkereskedelmi Szervezet elődje, az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT). Bár mindig voltak biztonsági aggodalmak a konténeres szállítás kapcsán, ezeket jól kezelte a kormányok közötti szoros együttműködés.

A McKinsey Global Institute felmérése szerint az elektronikus kereskedelem 8 trillió dollárt tesz ki világszerte. A Gartner előrejelzése szerint közel 154 milliárd dollárt fognak a vállalatok felhő szolgáltatásokra költeni 2014-ben, vagyis 60 százalékkal többet, mint 2011-ben. Az információ áramlása mára egyértelműen a globális kereskedelem valutája lett. Egy új GATT felépítése óriási lehetőséget rejt az adatok uralta gazdaság számára.

Az új technológiáknak köszönhetően izgalmas innovációk zajlanak világszerte. Az innovációk főként a kisebb vállalatoktól és startupoktól származnak. Olyanoktól, amelyek megoldásaikat a legújabb technológiára építik. Ám e cégek nem lesznek képesek a szükséges beruházásokat saját erőből előteremteni, és nem tudják kihasználni az új technológia adta lehetőségeket mindaddig, amíg az országokban eltérőek a szabályozások, és amíg nem hozunk létre megbízható, globális sztenderdeket.

Ahelyett, hogy „erődöket” építenénk az információk köré, azon kellene dolgoznunk, hogy a szükséges alapokat lefektessük a biztonság és a bizalom terén. Így mindannyian ki tudnánk használni a globális gazdasági lehetőségeket, amelyeket az adatok szabad áramlása hoz létre.