Kilábalóban a bankszektor

Két veszteséges év után tavaly már sikerült némi nyereséget összeszedniük a hazai bankoknak, a hitelintézeteknél 62,3 milliárd forint maradt az adók megfizetése után. Az átlagember számára ez hatalmas számnak tűnik, valójában azonban soványka ez az eredmény, hiszen a bankok részvényesei csak 2,1 százalékot kerestek a befektetett tőkéjükön, kevesebbet mint a betéteseik vagy a jóval kisebb kockázatot vállaló állampapír-befektetők.

Az aggasztó jelek nagy része is megvan még. A hitelállomány például sem a vállalati, sem a lakossági hiteleknél nem növekedett tavaly, hiába indul el a növekedési hitelprogram és csökkentek egyébként is a kamatok. A nem teljesítő hitelek aránya ugyanakkor nőtt, ami még akkor is rossz jel, ha a hitelintézetek tőkésítettségével szektor szinten legalábbis nincs gond.

Egyedi szinten persze lehetnek problémák, a jegybank is közölte: van még 40 olyan hitelintézet, amelyik veszteséges, és ezek között valószínűleg ott van néhány évek óta nehézségekkel küzdő, a tulajdonosok részéről folyamatosan tőkeemelésre kényszerülő nagybank is. Ezek a hitelintézetek még mindig mérlegleépítésre kényszerülnek, ami akkor sem örvendetes hír, ha a negatív eredményt az ő esetükben persze nem lehet pusztán a közterhek számlájára írni, vastagon benne van a rossz hiteleken elszenvedett veszteség is.

A szektorszintű szerényen pozitív eredmény viszont azt is világosan jelzi: a növekvő közterhek dacára is egyre több hazai hitelintézet veszi sikerrel az akadályokat. Ennek persze megvan az ára, amit részben a bankok, részben az ügyfelek fizettek meg. A hitelintézetek komoly karcsúsításokon mentek keresztül, fiókbezárásokra, leépítésekre kényszerültek az elmúlt években, eközben viszont a szolgáltatásaik is drágultak. Ez utóbbi a legjobban talán pont a tavalyi jutalékeredményekben látszott meg: a szektorra kivetett mintegy 300 milliárd forintos tranzakciós illeték egy jó részét is végül az ügyfelek fizették meg.