Lenullázott pedagógusok

Idén április végéig a szakvizsgával bíró, 14 éve pályán lévő tanárok tölthetik fel anyagaikat egy nemrég megnyitott online felületre. A köznevelésért felelős államtitkárság gesztusként kommunikálta, hogy ezt egy egyszerűsített eljárásként is megtehetik, idén nem kell hivatalos minősítésen átesniük. Több tanár – egyébként szeptembertől mindnyájukat pedagógus I. kategóriába sorolták – azonban nem kér ebből. Úgy érzik, korábbi szakmai teljesítményüket kell sutba dobniuk, mintha visszaállítanák lenullázva őket a rajtkőre. Szerintük korábban már bizonyítottak, egykor lediplomáztak, saját költségükön is szakvizsgát tettek, akkreditált képzéseken vettek részt, szakértői-fejlesztői munkát végeztek, többen újabb diplomákat is szereztek.

Szerintük méltatlan, hogy most egy 100 oldalas portflióval, egy 163 oldalas, kompetenciákat, attitűdöket, indikátorokat halmozottan emlegető segédlettel újra bizonyítaniuk kell. Feltölthetik akár kockásfüzeten lévő óravázlataikat, amely digitalizálásához az államtitkárság szerint még szkenner sem kell, megtehetik mobiltelefonnal is. Ez a komolyan veendő portfólió esetén némileg gagyinak tűnik. A minősítési rendszerben maga a tanítási óra, amely a legjobban jellemezheti a tanár munkáját, mindössze 20 százalékát teszi ki a pontszámnak. Sérelmezik, hogy a szülőkkel, gyerekekkel való kapcsolattarttást nem nézik. Nem azt ellenzik, hogy minősítik őket – egyébként sajnos alkalmatlanok is előfordulnak a pályán –, de a portfóliót felmenő rendszerben vezettetnék be. A 20-30 éve pályán lévők korábbi dokumentumaikat nem erre készülve kezelték, most visszamenőlegesen kellene mindent beszerezniük egy mintegy 10-15 ezer forintos, „minőségi munkát elismerő” nettó plusz bér reményében.

A minősítési rendszert több más projekttel együtt egy közel 10 milliárdos uniós keretből finanszírozzák. Még pedagógusként többször megtapasztaltam, a központilag kitalált projektek nem szenvednek pénzszűkében, de a tanároknak ebből alig jut valami. Ilyen volt amikor a minőségbiztosítás, a különféle tantervek, versenyek, rendezvények lebonyolításában a tanárok ingyenes, vagy szerényen díjazott kuli munkájára építettek, míg néhány államigazgatási, vagy céges alkalmazott jelentősebb összeget tehetett ezért zsebre. A minősítőkkként közreműködőknek most órakedvezményt és bértáblán való előrelépést ígérnek.

A tanároknak kell igazolniuk szakmai gyakorlatuk idejét. Az állami hivataloknál visszamenőleg kell beszerezniük a gyest, gyedet, tgyást, a betegszabadságot, táppénzt, fizetés nélküli szabadságot bizonyító iratokat. Mindezt egy olyan bürokrata rendszerben, ahol általában nem sikerül elsőre elintézni sikeresen valamit. Családomnak ilyen tapasztalatai vannak például a gyes, tgyás, gyed papírok intézésével, a procedúra közben még az ember lábfeje is ökölbe szorul éveket öregedve. Van olyan fővárosi iskola, ahol év elején a családi adókedvezmény kitöltésénél a segítségét felajánló gazdasági alkalmazott rosszul töltötte ki a papírokat, így többgyermekes pedagógusok nem kapták meg a nekik járó kedvezményt. Hiába volt a papírokon többször feltüntetve a gyerekek neve, száma, egy rublikába be nem írt szám miatt a legrosszabb forgatókönyv alapján állapították meg a járandóságot. A hiba miatti felelősséget először hárítva, majd később elismerve csak azzal tudták vigasztalni a pedagógust, hogy a majd jövő évi adóbevallásnál visszaigényelheti az elvesztett pénzt. Egy ilyen államapparátusnál kell majd beszerezni a papírokat a minősítési eljáráshoz.

Az ország legnagyobb foglalkoztatójánál, a Kliknél is azt sérelmezik sokan, hogy a gigaszervezetben az apparátus mindig a felsőbb helyről várja a döntést, akár még egy izzócserében is Marekné Pintér Arankától várnák a megoldást. A köznevelés teljes centralizálása is efelé mutat, így újra termelődhet majd az önállóságot, az egyedi döntéseket nem kedvelő hivatali rendszer.