Putyin Kijevvel taktikázik

A sors furcsa fintora, hogy amíg Viktor Janukovics leváltott ukrán államfő a politikai fellegvárának tartott Harkivba szaladt Kijevből, éppen onnan engedték szabadon legnagyobb politikai ellenfelét, Julija Timosenkót. A volt kormányfő a börtönkórházat elhagyva az ukrán fővárosba repült. Szombaton először a vérengzések áldozatainak emléke előtt hajtott fejet, majd hatalmas tömeg előtt mondott beszédet. Kerekesszékben ült. Testét láthatóan megtörte a fogság és a betegség, de gyújtó hangon szólította fel híveit, hogy tartsanak ki, ne hátráljanak, küzdelmük nem ért véget. Elképzelhető, hogy Kijevben a régi-új miniszterelnököt hallottuk. Vagy akár az új államfőt. De mit szól ehhez Moszkva, mit szól Brüsszel? És mi szól Viktor Janukovics?

Vegyük sorra, hátulról kezdve. Janukovics eddig nagy túlélőként, a Kreml bátorításával a háta mögött korábbi hatalma, majd választási veresége után képes volt visszanyerni magát az elnöki székbe. Egyik első dolga az volt, hogy eltakarítsa az útból Timosenkót. A volt kormányfőt 2011-ben hét év börtönre ítélték, a vád hatalommal való visszaélés volt, az ürügy: az ország számára előnytelen orosz földgázüzlet megkötése. Janukovicsék szerint túl drágán kapta a gázt Ukrajna Moszkvától. A rezsimet az sem zavarta, hogy a biznisz hátterében az orosz elnök, Vlagyimir Putyin is ott volt, aki tavaly év végén erőteljes gazdasági ígéreteivel Janukovicsot eltérítette az európai uniós iránytól, a nyugati nyitás lehetőségétől.

Janukovics a hetek óta tartó tiltakozásokat kíméletlenül megtorolta, ám a múlt heti véres kedd megpecsételte a sorsát. Ilyen brutalitást már nem viselt el senki, saját tábora is megroppant, és amikor világossá vált, hogy a hadsereg nem sorakozik fel mögötte, a kormánypárt is óvatosan kifarolt mögüle.

Bár Janukovics nem fogadja el a parlament határozatait, amelyben megfosztották posztjától és jelképesen május 25-re új elnökválaszt írtak ki, jogilag nehéz lenne törvénytelennek mondani a döntéseket. Janukovics a kormánnyal együtt Harkovig futott, onnan üzente, hogy folytatja a küzdelmet. Ereje odaveszett, legfeljebb abban bízhat, hogy Kelet-Ukrajna főleg oroszok lakta milliói mellé állnak.

Mit szól Vlagyimir Putyin? Az orosz államfő a múlt hét végéig kitartott álláspontja mellett: a történtekért elsősorban a radikális tüntetők a felelősek, a hatalom jogosan védte magát. A kiszámíthatatlan helyzetben azt is megüzente, hogy Moszkva egyelőre nem folyósít hiteleket Ukrajnának. Igaz, nyitva hagyta a kaput, mondván, ha majd az ellenzék kerül hatalomra, velük is lehet bizniszelni.

Azt gondolhatjuk, Putyin eltaktikázta magát, mert Janukovicsot nem bírta rá az önkéntes visszavonulásra, ha egyáltalán erre rá akarta bírni, de az orosz elnök tisztában van vele, hogy a Kreml gazdaságpolitikai ereje az ellenzék számára is fontos tényező Kijev számára. Elég ha a Gazprom a több milliárd dolláros ukrán tartozás miatt elzárja a gázcsapot, és Ukrajna heteken belül padlóra kerül. Nagy kérdés, hogy a visszatérő Timosenkót hogyan fogadják Moszkvában, elvégre az orosz kapcsolat miatt került börtönbe. Egyszer már kijöttek vele, miért ne sikerülne másodszor, még ha mások is a körülmények.

Mit tehet az Európai Unió? Készítheti a segélycsomagot, amely politikai gesztusnak jó, de a hatalmas összeg a tagországok adófizetői között kiverheti a biztosítékot. A helyzet normalizálása, a béke helyreállítása most a legnagyobb feladat, ehhez nem fér kétség. Ha ez megvan, újra napirendre kerülhet, hogy milyen keserves reformok várnak Kijevre, ahol majd arra is rá kell ébredni: Brüsszel éppen a történtek miatt nem fogja elkapkodni az újabb csatlakozási folyamatot.

Az uniós bővítés most nagyon távoli célnak tűnik. Még ha ez Timosenkóéknak nem is tetszik.