Rezsiharc az árfolyamokkal

A múlt héten az árfolyamgát is hivatalosan a rezsiharc egyik elemévé vált, amikor az Országgyűlés elfogadta a legújabb rezsicsökkentésről szóló törvénymódosító javaslatot. A belépett devizahitelesek ezentúl pontos kimutatást kapnak majd a mentesített követelésrészről, aki pedig nem lépett be, levelet kap, amelyben a konstrukció előnyeit ecsetelik majd.
Utóbbiból van bőven, szinte minden devizahiteles jól jár az árfolyamgáttal, a mostani gyengülő forint mellett különösen.

Minél gyengébb a forint, annál több pénz kerül a gyűjtőszámlákra, és annál nagyobb lesz a mentesített követelésrész is. Utóbbival pedig biztosan szépen lehet majd villogni a rezsifórumokon, de azért ne feledjük, minél nagyobb az elengedett kamatrész, annál nagyobb az el nem engedett tőkerész is a gyűjtőszámlákon, amit néhány év múlva kamatostól vissza kell majd fizetni.

A jegybank felmérése szerint sokan pont a később megnövekedett törlesztőrészletekről tartva nem léptek még be eddig a konstrukcióba, de azok is sokan vannak, akik az árfolyamgátnál jobb mentőcsomagra várnak. Félig-meddig jogosan, amikor ugyanis két évvel ezelőtt az új árfolyamgátról először hallani lehetett, azt ígérték a végtörlesztésből kimaradtaknak, hogy még jobb konstrukciót kapnak. A végtörlesztést viszont nehéz überelni, egy átlagos devizahiteles 2,2 millió forintot nyert rajta, ehhez képest az árfolyamgáttal eddig mindössze 140 ezer forintot lehetett megtakarítani.

Sokkal jobb konstrukcióra ennek ellenére nem számítanék. Az ugyanis, hogy a kormányzati választási kampány egyik zászlóshajójává kinevezett rezsicsökkentés része lett az árfolyamgát, arra enged következtetni, hogy ha lesz is újabb mentőcsomag, az erre fog épülni. Erre számít egyébként a Nomura londoni elemzője, Peter Attard Montalto is, aki szerint a gyűjtőszámlahitelek eltörlése lehet az adósok megmentésének következő lépcsője.