Százmilliárddal nőhet a magyar kis cégek exportja

– Miként értékeli a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. megalapítása óta eltelt valamivel több, mint egy évet? Az eredeti céloknak megfelelően az MNKH, illetve annak külföldi kereskedőházai mennyiben tudták fellendíteni a hazai kkv-k termékeinek, szolgáltatásainak exportját a keleti nyitás célországaiban?
– Az eddig eltelt egy esztendőt nulladik évnek kell mondanunk, főként azzal telt el, hogy felépítettük a központi szervezetet. Ezzel párhuzamosan az adott külpiacon már jelen lévő magyar tulajdonú vállalkozásokkal összefogva kezdtük megnyitni a kinti kereskedőházakat is, amelyeket az adott országban bejegyzett vegyesvállalatok működtetnek. Év végére értük el azt az állapotot, hogy már nyolc relációs kereskedőház működik, amelyek Bakuban, Moszkvában, Asztanában, Pekingben, Isztambulban, illetve az arab térség három pontján, Dubajban, Ammanban és Dzsiddában nyíltak meg.

– Idén hány új kereskedőház nyitását tervezik?
– A terveink szerint idén is legalább nyolc viszonylati kereskedőházat nyitunk meg. Folytatjuk az Ázsiában való terjeszkedést is, így Kuvaitban, Vietnamban, Szingapúrban készülünk irodák átadására. Emellett nyitunk Dél-Amerika és Afrika felé is, így Brazíliában és Algériában is létrejön egy-egy magyar kereskedőház. Reményeink szerint 2014-ben még Macedóniában, Ukrajnában és Grúziában is megnyílnak az irodáink.

– Összességében eddig milyen értékben sikerült exportpiacot szerezniük a magyarországi kkv-knak a kereskedőházak segítségével?
– Ahogy azt korábban említettem, az első év az alapok lerakásának időszaka volt, az idei év az, amikor a – a további nyitások mellett – az ügyletek számának növelésére koncentrálunk. Ettől függetlenül az első konkrét ügyletek már az év végén megszülettek, de most kezdenek érdemben felfutni. Az áruexport területén különösen az élelmiszerekre, például mézre, gyümölcsre, húskészítményekre van igény a keleti piacokon, de igen népszerűek a különböző kórházi, laboratóriumi fogyóeszközök. A tárgyalások jelenlegi állása szerint úgy számolunk, hogy egy éven belül mintegy 100 milliárd forint értékű exportbővüléshez tud a kereskedőház hozzájárulni. Ebben a nagyobb értéket az egészségiparhoz kapcsolódó termékek jelentik. Az élelmiszerexportról pedig elmondható, hogy fagyasztott zöldségek iránt mutatkozik nagy kereslet.

– A szolgáltatások exportja terén milyen értékű megrendelésekre számítanak?
– Az áruexport mellett a szolgáltatásexportra is nagy hangsúlyt fektetünk. Főként a környezet- és vízipar, valamint az intelligens városfejlesztés az a szegmens, ahol versenyképes mérnöki, informatikai szolgáltatásokat tudnak nyújtani a magyar cégek. Az MNKH olyan mérnöki, építési, közműfejlesztési tenderekre tud magyarországi kkv-kből álló konzorciumokat ajánlani, amelyek egy csomagban képesek különböző területeket lefedni. Tárgyalunk például egy Debrecen méretű kazah várossal egy intelligens városüzemeltetési csomagról, amelyben hat hazai kkv alkotta konzorcium látná el a közvilágítás hatékonyabbá tételére és a vízközmű-üzemeltetési tudás átadására vonatkozó megbízást. Ezek főként mérnöki tervezési munkákat jelentenének, de némi berendezésexport is történne. Az említett kazah beruházás, illetve az ahhoz hasonló típusú mintegy 30 másik projekt esetében már igen jó, előkészített állapotban tartanak a tárgyalások, amelyek sikeres üzletkötés esetén több mint 100 milliárd forintos megrendelést jelentenének a hazai vállalkozásoknak. Ha ennek valamivel, több mint a fele meg is valósul, akkor már elégedettek lehetünk.

– Ezt a 30 beruházást jellemzően milyen országokban tervezik megvalósítani?
– Az MNKH folyamatosan figyeli a külpiacokat és nemcsak abban a nyolc országban tárgyal ilyen projektekről, ahol már működnek kereskedőházak, hanem például Srí Lankán, Mongóliában és Kuvaitban is.

– Mekkora egy-egy ilyen projekt értéke?
– Az egyes beruházások összege 1-10 millió euró közé tehető. Ez az az értéktartomány, ahol versenyképesek lehetnek a magyar cégek a keleti nyitás által megcélzott országokban. Az ennél nagyobb értékű beruházásokat ugyanis a nagy kínai, amerikai, angol, német, japán cégek viszik el. Az általunk kínált megoldások előnye, hogy hazai kkv-k alkotta konzorciumok rugalmasan, igény szerint tudják alakítani a szolgáltatási csomagot a megrendelők igénye szerint, míg a nagy multinacionális technológiaexportőrök fix, IT-s hasonlattal élve dobozos termékeket kínálnak.

– Eddig hány exportpiacokat megcélzó cég szerződött le az MNKH-val?
– A cégek termékeit, szolgáltatásait tartalmazó adatbázisunkban 820 cég szerepel. Ebből majdnem 300 vállalkozás mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket állít elő, több mint 100 vállalkozás mérnöki, majdnem 100 cég pedig informatikai szolgáltatásokat nyújt. Ügyfeleink 98 százaléka kkv, a nagyvállalatoknak ugyanis jellemzően van arra kapacitásuk, hogy kiépítsék a saját külpiaci rendszerüket.

– A vállalkozások üzlethez juttatásáért milyen díjat számol fel az MNKH?
– Az térítésmentes, hogy egy céget felveszünk az adatbázisba, és a termékét vagy szolgáltatását kiajánljuk a potenciális vevőknek. Ha viszont egy vállalkozást egy konkrét ügylet elnyeréséhez segítünk, akkor az ügylet értékének 1-9 százaléka közötti összeget számolunk fel sikerdíjként, az adott terméktől függően.

– A 2013-as költségvetésben több mint 3 milliárd forint lett elkülönítve a MNKH részére. Ezek szerint az idei költségvetésből már nem is kap forrásokat a kereskedőház?
– Az MNKH elindítását finanszírozta a kormány, az idei költségvetés sorain nem szerepelünk már. Az ügynöki jutalék valójában az a bevételi forrás, amiből hosszú távon fenn kell tartanunk a szervezetet. Jövőre már az a cél, hogy az MNKH tevékenységét tisztán a saját bevételekből finanszírozzuk.

2003-ban jogászként végzett az ELTE-n

2006-ban környezetvédelmi szakjogász képesítést szerzett

2004–2007: az ITD Hungary Euro Info Központjának munkatársa

2007–2010: az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatóságának ágazati vezetője

2011–2012. júniusig: a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese

2012. június–2013. március: a Századvég Gazdaságkutató üzletfejlesztési vezetője

2013 áprilisától a HITA elnökhelyettese

2013 novemberétől a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója

2003-ban jogászként végzett az ELTE-n

2006-ban környezetvédelmi szakjogász képesítést szerzett

2004–2007: az ITD Hungary Euro Info Központjának munkatársa

2007–2010: az ITD Hungary üzletfejlesztési igazgatóságának ágazati vezetője

2011–2012. júniusig: a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) elnökhelyettese

2012. június–2013. március: a Századvég Gazdaságkutató üzletfejlesztési vezetője

2013 áprilisától a HITA elnökhelyettese

2013 novemberétől a Magyar Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója -->