Többet kell tenni

Az Európai Bizottság január 22-én tette közzé az EU számára 2030-ig kitűzött klíma- és energiacélokat, amelyek fontos és jelentős lépést jelentenek egy versenyképesebb és fenntarthatóbb Európa irányába.

Európában szükség van az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának legalább 40 százalékos csökkentésére – ismeri el az Európai Bizottság javaslata: Olyan törvények kellenek, amelyek segítik az erőteljesebb kibocsátás-kereskedelmi piac létrejöttét, valamint az energiapolitikák reformjára azért, hogy minden ország maga dönthessen arról, milyen típusú energiamix segítségével tudja a legolcsóbban megvalósítani az alacsony szénkibocsátást.

Ez a javaslat felgyorsíthatja az energiaipari befektetéseket, fokozhatja az alacsony szénkibocsátású gazdaságok növekedését, javíthatja az EU energiabiztonságát, és hozzájárulhat a szélsőséges klímaváltozás okozta kiadások csökkentéséhez.

A javaslatok közzététele azonban csak a folyamat első lépése volt. Most szükség van a csomag részletes vizsgálatára, valamint az EU-n belüli együttműködésre annak érdekében, hogy közösen alkossuk meg a végleges energia- és klímacélokat 2030-ra, mégpedig úgy, hogy azok ambiciózusak, rugalmasak és költséghatékonyak legyenek.

Nagy-Britannia és Magyarország már megkezdte ezt a közös munkát: január derekán Martonyi János magyar, és William Hague brit külügyminiszter tárgyalt az energiabiztonságról. Találkozójukon egyetértettek abban, hogy szükség van az Egyesült Királyság és Magyarország együttműködésére a megbízható, versenyképes és fenntartható energiarendszerek létrehozása érdekében, amelyek elősegítik az alacsony szénkibocsátású gazdasági növekedést Európában.

Ehhez azonban további lépésekre is szükség van. Noha első hallásra 2030 nagyon távolinak tűnik, üzleti befektetési ciklusokban mérve nagyon közel van. Minél hamarabb születik megegyezés a klímacsomagról, annál hamarabb fog tudni az üzleti világ megbirkózni a kihívással, hogy megvalósítsa azokat. A végrehajtás során pedig megnyílhat az út az Európa-szerte szükséges befektetések előtt az energia-infrastruktúra területén.

Döntő fontosságú, hogy jól sikerüljön a végleges 2030-as klímacsomag. Miközben az Egyesült Királyság üdvözli az üvegházhatású gázok 40 százalékos csökkentést, ugyanakkor meggyőződésünk, hogy a globális klíma-megállapodás érdekében az EU-nak ennél tovább kell mennie, és törekednie kell az akár 50 százalékot is elérő csökkentésre.

Emellett azt is fontosnak tartjuk, hogy a javaslatcsomag ne tartalmazzon kötelező célszámokat a megújuló energiára és az energiahatékonyságra. Ehelyett egyetlen egységes célszámot szeretnénk az üvegházhatású gázokra vonatkozóan, továbbá azt, hogy a tagállamok, így Nagy-Britannia és Magyarország szabadon dönthessék el, hogyan kívánják ezt a célt megvalósítani. A tagállamok ugyanis maguk tudják a legjobban eldönteni, hogyan a legcélszerűbb használniuk a rendelkezésükre álló hazai lehetőségeket.

Ezzel szemben, ha mindenkire egységes célt kényszerítünk a megújuló energiák kérdésében, azzal csupán növeljük a drága és nehezen fenntartható központi támogatások iránti igényt, továbbá bürokratikus szabályokra alapozzuk a megújuló energiaforrások használatát ahelyett, hogy a helyi lehetőségeket és a költséghatékonyságot tartanánk szem előtt.

Rendkívül fontos, hogy valódi, globális klíma-megállapodás szülessen 2015-ben, hiszen enélkül nem kerülhető el a veszélyes klímaváltozás és nem küszöbölhetőek ki a gazdaság drasztikusabb dekarbonizációjával járó esetleges magasabb költségek. Európa mindezt nem képes egyedül elérni. Más kontinensek, országok is tesznek lépéseket: Kína hét helyen, így például Sanghajban próbálja bevezetni a széndioxid kibocsátás-kereskedelmet, az Egyesült Államokban pedig olyan törvényjavaslat készült, amely az új szénerőművek számára 40 százalékos kibocsátáscsökkenést ír elő.

Reménykedhetünk, hogy lehetséges lesz jövőre a globális klíma-megállapodás.