Budapesten nem kapnak EU-támogatást a nagy cégek

Az Európai Bizottság 2014. március 11-én hagyta jóvá a 2014. július 1-jétől 2020 végéig érvényes magyar regionális támogatási térképet. A térkép az egyes területeken maximálisan megítélhető regionális támogatási intenzitást mutatja. Az egyes területekre eső intenzitás mértékét a 2014-2020 között alkalmazandó regionális állami támogatásokról szóló iránymutatás alapján határozták meg. A regionális támogatás intenzitása tehát azt írja elő, hogy akár az uniós, akár a magyar pályázati kiírások mekkora maximális támogatási mértéket adhatnak az adott területen megvalósuló beruházásokhoz.

A regionális jelzőnek egyébként komoly jelentősége van, ha a támogatás szó előtt szerepel, mivel a regionális támogatási térkép csak a regionális támogatási jogcímen adható támogatások maximumát határozza meg. Az Európai Unióban ugyanis más jogcímen is adható támogatás vállalkozások beruházásaihoz, fejlesztéseihez például kutatás-fejlesztési jogcímen a fejlesztési projektekhez, vagy „de minimis” támogatásként, amely jogcímen egy vállalkozás maximum 200 ezer eurónyi támogatást kaphat 3 év alatt. Utóbbi jogcímen lehetett például támogatást elnyerni az oly népszerű ingatlanvásárlást is támogató „Mikrovállalkozások fejlesztése” című pályázati kiíráson.

A támogatási térkép megértéséhez tudni kell, hogy a feltüntetett százalékok mindig arra vonatkoznak, hogy egy nagyvállalat maximálisan mekkora támogatást kaphat a beruházásához. Ezen százalékos mértékekhez középvállalkozás esetén mindig hozzá kell adni plusz 10 százalékot, mikro- és kisvállalkozás esetén plusz 20 százalékot. Tekintve, hogy a Magyarországon működő vállalkozások 99 százaléka a mikro- és kisvállalkozások kategóriájába esik, így az esetek többségében a leírt százalékos mértékhez szinte minden esetben 20 százalékot lehetett hozzáadni. Ennek alapján például egy Tolna megyében működő kisvállalkozás beruházása után akár 70 százalékos támogatásra is jogosult lehetett. Sajnos a pályázati rendszer az elmúlt időszakban csak ritkán használta ki a maximális értéket, az esetek többségében ennél alacsonyabb maximális mértéket szabtak meg a pályázati kiírások. Emiatt nagyobb jelentősége volt a támogatási térképnek az olyan területeken, ahol kisebbek voltak a maximumok, mint például Budapesten, ahol egy kisvállalkozás csak maximum az elszámolható beruházási költség 30 százalékáig kaphatott regionális támogatást.

A 2014–2020 közötti időszakra a regionális támogatási térkép megváltozik. A Nyugat-Dunántúli régió támogatási intenzitása 30-ról 25 százalékra csökken, a Közép-Dunántúli régióé pedig 40-ről 35 százalékra. A négy legszegényebb vidéki régió, amelyek 1 főre számított GDP mutatója egyik régióban sem éri el az uniós átlag 50 százalékát, a rossz gazdasági mutatók miatt ugyanakkora támogatási intenzitásban részesül, mint 2007-2013 között. Vagyis a keleti és a déli megyében beruházó vállalkozások továbbra is rendkívül magas támogatási mértékben részesülhetnek fejlesztéseik után.

A legérdekesebb változás Budapestet és Pest megyét érinti, amely együttesen az egyetlen fejlett régiónak számít Magyarországon az uniós GDP-átlagot tekintve. Budapesten 10-ről 0-ra csökken az intenzitás, ami azt jelenti, hogy egy nagyvállalkozás Budapesten nem kaphat regionális támogatást beruházásához. Emiatt egy Budapesten beruházó középvállalkozás 10 százalékos, egy kisvállalkozás maximum 20 százalékos támogatásra lehet jogosult.

Pest megyét illetően három féle csoportosítása létezik a településeknek. Vannak olyan települések, amelyek Budapesttel egy kalap alá esnek, például Budaörs, Dunakeszi vagy Szentendre. Létezik egy olyan kategória, ahova négy település Solymár, Pilisvörösvár, Piliscsaba és Pilisjászfalu tartozik, itt 20 százalékos támogatási intenzitás jár nagyvállalatoknak, tehát a kisvállalkozások maximum 40 százalékos támogatást kaphatnak. A harmadik kategóriába 82 Pest megyei település tartozik, itt 30-ról 35 százalékra nő a támogatási intenzitás, azaz egy kisvállalkozás akár 55 százalékos támogatást is kaphat fejlesztéseihez. Ide tartozó település, például Érd, Vecsés, Cegléd vagy Nagykőrös is. A támogatási mértékek változását elsősorban a régiók közti gazdasági különbségek kiegyenlítésének szándéka vezérli.

• Pest megye: 30 százalék,

• Nyugat-Dunántúli régió (Vas, Zala és Győr-Moson-

Sopron megye): 30 százalék,

• Közép-Dunántúli régió (Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye): 40 százalék,

• Dél-Dunántúli régió (Baranya, Tolna és Somogy megye): 50 százalék,

• Észak-Magyarországi régió (Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj és Zemplén megye): 50 százalék,

• Észak-Alföldi Régió (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye): 50 százalék,

• Dél-Alföldi régió (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye): 50 százalék.

• Pest megye: 30 százalék,

• Nyugat-Dunántúli régió (Vas, Zala és Győr-Moson-

Sopron megye): 30 százalék,

• Közép-Dunántúli régió (Veszprém, Fejér és Komárom-Esztergom megye): 40 százalék,

• Dél-Dunántúli régió (Baranya, Tolna és Somogy megye): 50 százalék,

• Észak-Magyarországi régió (Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj és Zemplén megye): 50 százalék,

• Észak-Alföldi Régió (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok megye): 50 százalék,

• Dél-Alföldi régió (Békés, Csongrád és Bács-Kiskun megye): 50 százalék. -->