Mit hozott az EU-s tagság? Szakértők válaszolnak

Velkey György, a magyar kórházszövetség elnöke:
A szűkülő források miatt jelentős elmaradásban voltak a magyar kórházak és egészségügyi intézmények az EU-tagság kezdetén. A több százmilliárd forintos uniós fejlesztés ezen sokat javított. A megnyíló munkaerőpiac versenyhelyzetre készteti Magyarországot. A társadalomnak és a politikának is rá kell döbbennie, hogy sokkal jobban meg kell becsülnie az orvosait és egészségügyi szakdolgozóit. Sokan elindultak közülük Nyugatra. Látjuk az elmúlt két és fél évben elkezdett bérrendezési folyamat kezdeti eredményeit, de ahhoz, hogy tartósan megmaradjanak az orvosaink és szakápolóink a várható növekedés eredményeiből sokkal többet kell rájuk költeni.

Nagy Tamás, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének elnöke:
A napnál is világosabb, hogy a csatlakozás a mezőgazdaság javára vált, a hazai agrárium annak köszönheti a létét, hogy az Európai Unió támogatási rendszere létezik. Még a mezőgazdaság nyereségesen gazdálkodó és legálisan adózó szereplői sem tudják nélkülözni a támogatásokat, ezek hiányában munkabéreket sem tudnának fizetni. Igaz, a közösségi szabályozás nem minden esetben kedvezett az ágazatnak. Voltak olyan fejlesztések, amelyeket az EU előírásainak megfelelően kellett végrehajtani, és a bevezetéskor nem látszott az, hogy a költségeket hogyan lehet kigazdálkodni. Összességében azonban - éppen a támogatási rendszer miatt – a csatlakozás nagyon is hasznos volt a mezőgazdaság számára.

Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége elnöke:
A turizmus az elmúlt tíz évben jelentős változáson ment át. Az euró alapú kiajánlások általánossá váltak, ami egyszerűbb az ajánlattevőnek, a megrendelőnek és a vendégnek is. Az Európai Unióhoz való tartozás a biztonság, a stabilitás képét erősíti. A „határ és vízum nélküli” utazás jelentős forgalomnövelő tényező. Csatlakozásunk óta 330 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásból több mint 1300 turisztikai projekt valósult meg vidéken és Budapesten. Jelentős lett viszont a külföldi munkavállalás, ami rövid távon gondot okoz. Számítunk arra, hogy a jövőben a szektor az EU-hoz való tartozás előnyeit még jobban kihasználva erőteljesebben hozzájárul a gazdasági növekedéshez.

Deák László, a Mageosz elnöke:
Az uniós csatlakozás kedvezően hatott a hazai gép- és energetikai iparra. A vámunióba való belépésünk kedvezően hatott a kivitelre, a mikrovállalkozásoknak közvetlen lehetőséget adott az uniós exportra. A gép- és energetikai gépgyártás számos vállalata multik beszállítójává vált. Kiszélesedett a beszerzési piac, lehetővé vált a szélesebb körű versenyeztetés. Bár érezhető a fejlettebb gazdaságok szakember-elszívó hatása, tapasztalat és tudás is beáramlott a betelepülő cégeknek és a hazánkban létesített K+F központoknak köszönhetően. Ám a hazai cégeknek továbbra is hátrányos az euróárfolyam kiszámíthatatlan változása. A saját fejlesztésű termékek eladása az EU piacon nem érte el a kívánt szintet.

Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára:
A csatlakozás a kereskedelem szabályozásában is változást hozott, hiszen át kellett venni egy sor előírást, így egyszerűsíteni is kellett az üzletnyitás feltételeit. Ugyanakkor a tagság ellenére sincs orvosság a versenyben elbukó kisvállalkozások megsegítésére, megmaradt a feketézés, tovább élt a „KGST-piac” hagyománya. Az unió bürokratikus gépezete ráadásul rajta tartja szemét a magyar jogalkotáson, így jó néhány kereskedelmi előírást megrostált. Intő tapasztalat, hogy aki leszakad a versenyben, annak a vásárlója könnyen elpártol. Sőt, elég leülni a számítógép elé, hiszen a webkereskedelem átnyúlik az országhatárokon. A hazai termelő, kereskedő is kiírhatja kapujára: csatlakozás miatt zárva.