Hamarosan indul a befektetési alapokat elszámoló automatikus rendszer

– Az utóbbi években a töredékére csökkent a tőzsde forgalma. Mennyire érinti ez a Kelert?
– Fájdalmasan érint ez bennünket, de nem hiszem, hogy a magyarországi tőkepiacot végleg le kellene írnunk. Sőt további energiákat kell fektetni abba, hogy felélesszük.

– Bejelentették, hogy a Keler terjeszkedne a régióban. Miért van erre szükségük?
– Leáldozóban van az a világ, amikor az egyes országok saját értéktárakat, saját elszámolási struktúrákat tartottak fenn. Az elszámolóházakra vonatkozó brüsszeli direktíva már megszületett, és napokon belül elkészül az értéktárakra vonatkozó hasonló jogszabály is. Ezek lehetővé teszik, hogy élénk verseny alakuljon ki a korábban országhatárok közé zárt piacokon. Nekünk is meg kell próbálni minél hatékonyabb szolgáltatást nyújtani az ügyfeleinknek, hogy megtartsuk őket, sőt újakat kell találnunk. A tranzakciók volumenét növelni kell annak érdekében, hogy minél hatékonyabb és olcsóbb legyen a szolgáltatás.

– Eddig milyen lépéseket tettek?
– Nemzetközi szinten már lassan két évtizedes tapasztalatunk van, 1995-96 környékén már nemzetközi elszámolásokat végeztünk. Sokan viszont még ma is csak tanulják ezeket az elszámolásokat. Szintén jelentős tapasztalatra tettünk szert az elmúlt években a gáz- és árampiacon, ahová azért léptünk be, hogy bővítsük a korábbi tradicionális piacunkat. Ezen a területen is kiléptünk a nemzetközi porondra, az ügyfeleink 25-30 százaléka már külföldi.

– Mekkora most a régiós piac?
– Az elszámolóházakat nézve négy komolyabb piaci szereplő van, rajtunk kívül van egy Bécsben és kettő Varsóban, mivel a lengyel fővárosban külön intézmény kezeli az értékpapírokat és az energiatőzsdét.

– Konszolidációkra lehet számítani?
– Sok éve beszélnek már arról, hogy lesznek nagy európai vagy globális elszámolóházak. Idővel valószínűleg a régióban is elindul majd egy ilyen folyamat, de a Keler most a régió egyik vezető szolgáltatójának számít, és ezt a pozíciónkat meg is akarjuk tartani.

– A nagy piaci szereplőkkel, például a német elszámolóházakkal hogyan tudnak majd versenyezni?
– Ezek az intézmények nagyon hatékonyan és olcsón tudnak működni, de azt is látni kell, hogy ők csak a nagy ügyfeleknek tudnak, vagy akarnak szolgáltatást kínálni. A kisebb brókercégek számukra nem értelmezhető méretűek, sokan el sem érik náluk a belépési korlátot. Mi az ilyen kisebb, a régióban jellemző méretű cégeket jobban ki tudjuk szolgálni.

– Ehhez fejleszteniük is kell. Mennyibe kerül mindez?
– Az árakról pontos számokat nem szívesen mondok, de nem kis összegekről van szó. A tulajdonosok – a Budapesti Értéktőzsde és a Magyar Nemzeti Bank – viszont eddig maximálisan támogattak bennünket mindenben. Az elmúlt húsz év alatt fel tudtuk halmozni azt a szükséges tőkét, amely az alapvetően informatikai jellegű fejlesztésekhez szükséges. Az értéktári rendszereink szinte mindegyikét lecseréljük jövőre egy integrált rendszerre, amit az indiai Tata szállít, és már nemzetközi szinten is képes lesz kiszolgálni az igényeket.

– Az Európai Központi Bank tervezett közös rendszeréhez is csatlakoznak majd?
– Igen. Ennek az a lényege, hogy egy közös informatikai rendszerre felvihetik az értéktárak az általuk vezetett értékpapír számlákat, így nemzetközi szinten biztonságosabbá, egyszerűbbé és gyorsabbá válik egy értékpapír két nemzetközi ügyfél közötti elszámolása. Jelenleg Európában az országhatárokon belüli ügyletek elszámolása jellemzően olcsón, hatékonyan történik meg, a nemzetközi szintű elszámolások viszont drágák és több a nem teljesülés is. A csatlakozás az EKB rendszeréhez nem kötelező egyébként, minden értéktár szabadon döntheti el, hogy vállalja-e a versenyt, vagy pedig védi a saját piacát. Mi úgy döntöttünk, vállaljuk a megmérettetést.

– Tavaly év elején indítottak el egy új rendszert a befektetési alapok elszámolására. Hol tart ennek a bevezetése?
– Jelenleg az alapok piacán nagyon sok a manualitás, sok helyen még ma is faxon küldözgetik a napi összesítéseket, ami kevésbé hatékony és adott esetben több hibához is vezethet. Azon dolgozunk a piaci szereplőkkel, hogy a teljesen automatizált elszámolási rendszert ez év végére vagy a jövő év elejére bevezethessük. Hosszabb távon pedig a külföldi alapok Magyarországra való behozatala és a magyar alapok külföldi forgalmazása is könnyebb lesz az új rendszeren keresztül.

– A fejlesztéseknek milyen hatását érzik majd az egyszerű tőkepiaci ügyfelek?
– Ha kevesebb a manualitás, a hiba, nagyobb a hatékonyság, akkor annak az a következménye, hogy hosszabb távon olcsóbbá válik. Ennek a megtakarításnak előbb-utóbb a versenypiacon el kell jutnia a végső fogyasztóhoz is.