Néhány országban az agyelszívás iránya megfordult - írja Dubaj uralkodója

Az orvos szavaira sok éven át emlékeztem, mivel arra az ellentmondásra mutattak rá, amely az otthon idealizált világa és az élet kegyetlen realitása között áll fenn, és amely arra kényszeríti a tehetséges szakembereket, hogy elhagyják hazájukat. Az orvos példája az agyelszívás jelenségének klasszikus esetének számít, ami a fejlődő országokat évtizedek óta sújtja. Ezek az országok igen kicsiny erőforrásaik felhasználásával képeznek ki orvosokat, mérnököket, tudósokat, abban a reményben, hogy ők lesznek majd a prosperitás előmozdítói. Csalódva látjuk aztán, hogy ezek a szakemberek végül elmennek Nyugatra, és magukkal viszik a tehetségükbe vetett bizakodást is.

Természetesen mindenkinek jogában áll egy jobb életet választani, bárhol a világban is valósítsa azt meg. Érthető, hogy miért hagyják el hazájukat: a tehetséget – mint a mágnest – vonzzák a lehetőségek.

A hátrahagyott országok azonban egy ördögi körbe kerülnek: szükségük van tehetséges szakemberekre, hogy azok lehetőségeket hozzanak létre, de lehetőségek nélkül a tehetségeket a Nyugat elszívja előlük. Az ENSZ és az OECD jelentéseiből kiderül, hogy a munkavállalási célú migráció mértéke 2000 óta egyharmadával nőtt. Minden kilencedeik afrikai diplomás Nyugaton él és dolgozik. Sokan nem térnek vissza: a szakképzett munkások esetében hatszor nagyobb a valószínűsége annak, hogy külföldön maradnak.

De mostanában figyelemre méltó folyamat történik. Néhány országban az agyelszívás iránya megfordult, és okkal lehetünk optimisták, hogy az ördögi kör megszakad, átalakítva a remény és a lehetőségek egyensúlyát a fejlődő és a fejlett országok között.

A világ legnagyobb online szakmai hálózata, a LinkedIn új elemzése tagjai körében mérte fel a tehetségek nemzetközi mozgását. A tehetségek célországainak listáját hazám, az Egyesült Arab Emírségek vezeti, ahol tavaly a munkaerő 1,3 százalékát tette ki a szerzett tehetségek nettó mutatója. A nettó tehetségvonzó országok között még megtalálni Szaúd-Arábiát, Nigériát, Dél-Afrikát, Indiát és Brazíliát.

A tanulmány legérdekesebb kimutatása szerint a nettó tehetségimportáló országok kevesebb, mint egyharmada számít fejlett országnak. Valójában a legfőbb tehetségexportáló országként a tanulmány Spanyolországot, Nagy-Britanniát, Franciaországot, az Egyesült Államokat, Olaszországot és Írországot említi meg. A gazdag országok, amelyek mindeddig elcsábították a „legjobb agyakat” tőlünk, most a saját tehetségeiket küldik hozzánk.

Természetesen sok szegény ország még mindig küzd a tehetségek krónikus kiáramlásával. Az OECD adatai szerint számos afrikai és latin-amerikai országban a diplomások kivándorlási aránya meghaladja az 50 százalékot.

Az agyelszívást gyakran a békés, biztonságos élet, és nem a gazdasági lehetőségek szempontjai vezérlik. A konfliktusokkal, instabilitással terhelt közel-keleti országok tragédiája, hogy ha az ezen államok legtehetségesebb fiai, lányai otthon vehetnék hasznát képességeiknek, akkor a fejlődés révén a béke ügynökeivé válhatnának. Ez még inkább fontossá teszi azt, hogy megvizsgáljuk, néhány fejlődő országnak miként sikerült megfordítania a tehetségek áramlásának irányát.

Az alapvető feltétel a lehetőségek megléte. A tehetséges szakemberek természetesen olyan országokba mennek, amelyek megfelelő környezetet hoznak létre a gazdasági növekedés számára, amelyek megkönnyítik a vállalkozások életét, vonzzák, és szívesen látják a befektetéseket. Ebben az értelemben a nyugati világ számos részén hiánycikké váltak a lehetőségek. De nem ez a helyzet a fejlődő világ esetében – legalábbis azon országok körében, amelyek megfelelő vággyal és elhatározással folyamatosan növelni szeretnék versenyképességüket.

Másodsorban az életminőség kérdése igen fontos tényező. Egy generációval ezelőtt sok tehetség úgy gondolt a nyugati világon kívüli munkára, mint egy kemény kalandtúrára. Mára azonban például az Egyesült Arab Emírségek az életminőség szempontjából a világ vezető országai közé tartozik. Bemutattuk azt, hogy az agyelszívás trendjének megfordításához egyben jobb életet kell teremteni a polgáraink és az ideérkezők számára.

Reménykeltő az is, hogy az agyelszívás folyamatának megfordulása igen gyorsan zajlik le. Kutatások szerint a kis országokat aránytalanabbul sújtja az agyelszívás. De olyan kis országoknak is, mint az Egyesült Arab Emírségek, megéri a lehetőségek szigetét kiépíteniük.

Egyértelmű azonban az is, hogy az agyelszívás visszafordítása az eredeti ördögi kört egy önmagát élénkítő folyamattá alakítja át. A világ legjobb tehetségeinek vonzásával egy olyan dinamikus és sokoldalú társadalmat hozhatunk létre, amely ösztönzi az innovációt és a prosperitást, az pedig így még több tehetséget vonz majd hozzánk.

Az emberek ötleteikkel, innovációikkal, álmaikkal és kapcsolataikkal a jövőbe fektetett tőkének tekinthetők. Ebben az értelemben az agyvisszaszívás nem önmagában számít jelentős eredménynek, hanem a fejlődés egy fő indikátora, mivel ahová most a nagy elmék mennek, ott fognak történni a jövő nagy dolgai.

Copyright: Project Syndicate, 2014.
www.project-syndicate.org