Felhívás keringőre?

Helyettese, Balog Ádám most azt is elárulta, csak akkor emelnek kamatot, ha minden egyéb eszköz kudarcot vallott. Ez több, mint iránymutatás.
Az MNB az utóbbi időszakban egyre több információt csepegtet.

A nagy központi bankok iránymutatását próbálja követni a hazai jegybank is, ez az eszköz azonban legalább annyira lehet veszélyes, mint amennyire hasznos. Még az olyan nagy jegybankoknak sem könnyű betartani ígéreteiket, mint a Federal Reserve, az Európai Központi Bank vagy a Bank of England. A Fed éppen azzal bajlódik, mikor hagyja el a kommunikációjából azt az elemet, amely szerint még sokáig fennmarad az alacsony kamat.

Janet Yellen elnök egyik közelmúltbeli kijelentése pedig nem sikerült túl jól, amikor arról beszélt, hogy az eszközvásárlási program befejezése után nagyjából fél évvel indulhat a kamatemelés. A BoE kénytelen volt feladni a munkanélküliségi rátához kötött kamatpályáját, és az EKB-nak sincs könnyű helyzete, amit súlyosbít a kormányzótanács tagjai között meglévő komoly feszültség. Nem nehéz belátni, hogy csak a legnagyobb jegybankok köteleződhetnek el egy kamatpálya vagy eszköz bevetése mellett, a többiek legfeljebb orientálhatják a piacokat.

Matolcsy György, a jegybank elnöke a huszonnégy hónapos kamatvágási ciklus után júliusban kijelentette, hogy 2015 végéig fent kívánják tartani a 2,1 százalékos alapkamatot. Két év alatt 490 bázispontos kamatvágást hajtott végre az MNB, ebben az időszakban pedig 275 forintról 310 fölé kúszott az euró ára annak ellenére, hogy kedvező volt a külpiaci hangulat. Matolcsy azt mondta, a kamatciklus során nem befolyásolták olyan tényezők, mint például a lengyel kamatszint alakulása. Balog Ádám, az MNB alelnöke legutóbb azt a titkot is elárulta a befektetőknek, hogy mit tenne a jegybank egy meredek forintesésnél, pedig semmiféle nyomás nem látszott a piacon. Kijelentette, a jegybank csak akkor fog kamatot emelni, ha az összes többi eszköz kudarcot vallott.

Egy portfolió-menedzser szerint Balog szavai nagyon veszélyesek, és a piacoknak ez „felhívás keringőre”. Most a számos külpiaci feszültség ellenére egyelőre nem mondható, hogy komoly kockázatkerülés lenne a piacokon. Ha viszont változna a helyzet, akkor a forint gyengülésére játszó befektetőknek eszébe jutnának ezek a mondatok, akik így könnyebben játszhatnak a deviza esésére. A jegybankok legnagyobb fegyvere a kamat, vagyis tartósan nem tudna szembemenni a piacokkal az MNB kamatemelés nélkül, hiszen a devizatartalék – noha jelenleg kellően magas – hamar elolvad, ha intervencióra használják.

A következő tizenöt hónapban, 2015 végéig elméletileg két forgatókönyv lehetséges. Az egyik, hogy a Federal Reserve pénznyomtatási programjának kivezetését és a várható kamatemelést – amely tőkekivonást eredményezhet a feltörekvő piacokról, így Magyarországról is – ellensúlyozzák az EKB likviditásbővítő lépései. Ebben az esetben az MNB-nek legfeljebb az átmeneti feszültségek idején kellene a szóbeli vagy a tényleges intervenció eszközéhez nyúlnia, és a kamatemelést nem kellene bevetnie. A másik forgatókönyv, hogy a forint árfolyamának meredek gyengülése és a pénzügyi stabilitási kockázatok felerősödése miatt a devizatartalék égetése csak még inkább a hazai fizetőeszköz „támadására” készteti a befektetőket. A devizahitelek átváltása után valamilyen mértékben egyébként is mérséklődhetnek a tartalékok, igaz, az igény is csökken ezzel párhuzamosan.

Ha a devizatartalék egy részének intervencióra költése után kényszerül kamatemelésre a jegybank, az az intézkedés hatékonyságát is ronthatná. Az is nagy kérdés, hogy vajon az MNB a viharfelhők megjelenése után lépne, vagy csak később kezdene gátakat építeni.
Nem lesz könnyű a következő időszak, de reméljük, hogy legalább akkora szerencsénk lesz most is, mint a kamatvágási ciklus során volt.