Felpezsdítené a hazai vasutat a HUNGRAIL

– A HUNGRAIL Magyar Vasúti Egyesület milyen új intézkedéssel lépne fel tagsága, vagyis a vasúthoz kapcsolódó hazai szakma közel egésze érdekében?

– Mivel térségünknek nem elég erős az európai érdekérvényesítő képessége, a közeljövőben szervezni szeretnénk egy kelet-közép-európai vasúti árufuvarozási konferenciát, amelyen a térség vasútvállalatainak vezetői felvethetnék a szakterület konkrét problémáit a régióban. Ilyen kérdések például az észak-dél vasúti folyosó végein lévő kikötők elérhetőségnek javítása, vagy a kelet-nyugati intermodális és más szállításban lévő lehetőségek. Ez utóbbi főként a romániai és a törökországi desztinációkat jelenti.

– Kiket tömörít a szervezet?

– Tagságunk lefedi a hazai vasúti áruszállítás 90 százalékát és a személyszállítás 100 százalékát. Aktív tagunk a két nagy pályahálózat működtető, valamint a legnagyobb vasúti árufuvarozó, járműgyártó és vasútépítő vállalatok. E társaságokkal a háttérben komoly érdekérvényesítésre van módunk.

– Milyen háttérrel folyik az érdekérvényesítés?

– A HUNGRAIL ma Magyarország meghatározó vasúti szakmai érdekképviselete, melynek tevékenysége három pilléren nyugszik. Az első pillér a szakmai bizottságok sora, a második pedig a partnerségi megállapodások köre. Itt a két legfontosabbat a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) és a Nemzeti Közlekedési Hatósággal (NKH) kötöttük. E megállapodásoknak köszönhetően a HUNGRAIL-t a szakmában első számú tárgyalópartnerként ismerik el. A harmadik pillér a nemzetközi szervezetek munkájában való részvétel. Ezek közül Európában a legfontosabb a CER, illetve az UIC, melyeknek teljes jogú tagjai vagyunk évek óta. Ezeken keresztül bekapcsolódhatunk az európai vasúti döntés-előkészítésekbe, illetve Brüsszelben is képviselhetjük a magyar vasút érdekeit. E tevékenységünk részeként rálátunk az uniós rendeletek átültetésére, és formálhatjuk az irányelvből adódó kötelezettségek átültetésének módját. Az UIC vasúti áruszállítási igazgatója a HUNGRAIL képviseletében dr. Kopp Miklós.

– Jelenleg milyen, a vasutat érintő munka folyik Brüsszelben?

– Brüsszel a jogalkotásra és a műszaki rendszerek szabályozására összpontosít. Így komoly szerepet kap az ERTMS rendszer bevezetése a kiemelt vasúti folyosókon az EU országain belüli határátláspés zökkenőmentes sé tétele érdekében. Egy 2012-es döntés szerint minden tagország jogrendjébe át kell ültetni az előbbi előírást is tartalmazó, az egységes európai vasúti piac létrehozását szolgáló szabályokat, amelyeket a 2012/34/EU irányelvben hirdettek ki. Folyik a négyes vasúti csomag egyeztetése is. A cél a vasúttársaságok igazgatási költségeinek csökkentése és az új szereplők piacra lépésének megkönnyítése. Így például a terv szerint az Európai Vasúti Ügynökség kiadhatna járműengedélyeket és biztonsági tanúsítványokat. A csomag foglakozik a független infrastruktúrával és a belföldi személyszállítás liberalizációjával is.

– Milyennek várja a szakma a megújuló vasúti törvényt?

– Az új vasúti törvény véleményezésénél fókuszálni fogunk arra, hogy mennyire használták ki az NFM szakemberei az irányelv által engedett mozgástereket a hazai vasúti ágazat érdekében. A HUNGRAIL szerint az új törvény nem csupán a legszükségesebb változásokról és az érintett társaságok működése érdekében indokolt módosítások átültetéséről kell, hogy szóljon, hanem a vasúti közlekedés egészét érintő, alapvető jogi környezet újragondolásáról is. Ennek szellemében vizsgáljuk az új törvény tervezetét, és állítottuk össze javaslatcsomagunkat, amelyet a napokban adtunk át dr. Becsey Zsoltnak, az NFM közlekedésért felelős helyettes-államtitkárának.

– Melyek voltak a fő javaslatok?

– A hatályos vasúti törvénnyel és a 2012/34/EU irányelvvel kapcsolatban fogalmaztunk meg javaslatokat. Ilyen például, hogy hogyan kezeljük a vasúti közlekedésben a „regionális hálózatot” és a „regionális közlekedést”, vagy az, hogy kiemeljük-e a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámítására, az infrastruktúra-kapacitás elosztására vonatkozó úgynevezett Recast rendelkezések hatálya alól a „vasúti piaci működése szempontjából stratégiai jelentőséggel nem bíró helyi és regionális infrastruktúrákat”. Javasoltuk, hogy a vasúti szabályok alkotására, utasítások készítésére hatékony intézményrendszer jöjjön létre. 2015. június 16-ig kell hatályba léptetni a 2012/34/EU irányelvből adódó módosításokat.

– Más területeken hogyan segítette a HUNGRAIL a tagságát?

– Táraságunk szorgalmazta az 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet (képzési rendelet) széles körű egyeztetésének megkezdését. Az egyeztetések után, a tavasztól javaslatcsomag összeállításán dolgozunk, hogy gördülékenyebbé váljon az oktatás és a képzés. Fontos volt, hogy a beérkezett javaslatok alkalmasak legyenek az egyeztetésre, így alakulhattak ki a jogszabály-módosítási javaslatok, a jogszabály-módosítást nem igénylő szakmai javaslatok is, illetve a figyelemfelhívó javaslatok az NFM részére. A HUNGRAIL a 2013-as sikeres megjelenés után 2015-ben is részt kíván venni a Transport Logistic szakkiállításon, több tagvállalatát képviselve, és a hazai vasúti árufuvarozásban rejlő lehetőségeket népszerűsítve. A HUNGRAIL több éve kiemelt szakmai partnere a Magyar Vasút konferenciának, amely ma Magyarország első számú vasúti találkozója. A rendezvényen évente több mint 200 szakember cserél eszmét az aktuális kérdésekről.

– A HUNGRAIL ma már negyedszer adja át Sipos István díjat. Mit kell erről tudni?

– Minden évben olyan személynek ítéljük oda a díjat, aki sokat tett, illetve tesz a magyar vasútért. Eddig dr. Bárány István, Siklós Csaba és dr. Józan Tibor vehette át az elismerést. Az idén az elnökség dr. Tánczos Lászlóné professzor asszonynak, a BMKE oktatójának ítélte a díjat. Dr. Tánczos Lászlóné a Magyar Tudományos Akadémia doktora, kiváló szakember. Nagyon sokat tett az európai és a magyarországi közlekedésért, ezen belül kiemelten a vasútért is. A díj névadója, Sipos István a MÁV azon vezérigazgatója volt, aki minden cselekedetével a magyar vasúti közlekedésért küzdött, a szakma emblematikus alakja volt.