Új utakat keres a készpénzmentes fizetés

Ennek fő oka, hogy a „legkönnyebben elérhető gyümölcsöket”, így a hitelekhez kapcsolódó termékeket, hitelkártyákat az árverseny miatt egyre kevésbé éri meg piacra dobni. Az aktuális trend szerint a szolgáltatók elsődlegesen az okostelefonokon és az interneten keresik a továbblépési, piacbővítési lehetőségeket.

A „kék óceán” stratégia lényege, hogy új piacokat kell megnyitni, olyan területekre kell merészkedni, ahol a hagyományos szereplők még nem versenyeznek. Így az elektronikus fizetési iparágban is ez lehet a fejlesztések vezérelve, ami nem feltétlenül korlátozódik marginális szektorokra. Látható, hogy az új piacok keresése közben a mobiltechnológia felé fordulnak a cégek.

Ez a szegmens lehetőséget ad arra, hogy az eddig centralizált rendszerek a decentralizáció irányába mozduljanak el. Az új üzleti modellekben az értéklánc rövidül, ami óhatatlanul alacsonyabb költségszintet és eddig megvalósíthatatlan szolgáltatások beindítását eredményezi. Mindeközben a felhasználók is ezen a platformon várnak választ a problémáikra. A mobilfizetés és az egyéb mobilszolgáltatások fejlődése ezzel a banki világ „új ipari forradalmát” is elhozhatja.

A hosszú távú siker lényege, hogy releváns és életszerű helyzetekben is használható rendszerek jöjjenek létre. Az igényeket – ebben a fázisban legalábbis – a kínálatnak kell vezetnie. A fordulatot, vagyis a felhasználói igényekre rezonáló alkalmazásokat a második generáció hozhatja majd el. Egyelőre tehát a pénzügyi területen is az igényeket kell felkelteni: az okostelefonok ma már nem csupán eszközként, hanem operációs rendszerük révén platformként jelennek meg a mindennapokban. Az pedig, hogy e platformok készítői lehetővé tették külső alkalmazások fejlesztését, megnyitotta az utat az előtt, hogy először könnyed, aztán egyre komolyabb, problémákra reflektáló programok jelenjenek meg. Az alkalmazások egyre professzionálisabbá válnak, miközben az offline világ szolgáltatásai még keresik helyüket ebben a virtuális térben.

Jó példa az új fizetési rendszerek létjogosultságára, az étel- és italautomaták piaca, ezek az eszközök korábban csak készpénzzel működtek. Kevesen gondolkodtak abban, hogy ez, a Magyarországon évi több tízmilliárd forintos forgalmúra becsült piac komoly lehetőségeket jelent az elektronikus, készpénz nélküli fizetési megoldások számára. Az eddigi eredmények határozottan ezt támasztják alá, ráadásul az üzemeltetők is kedvezően fogadnak minden, a készpénznél olcsóbb lehetőséget.
A fejlesztőknek azonban a későbbiekben sem szabad elfelejteniük, hogy a felhasználók mindig a hétköznapi problémákra keresnek megoldást: parkolnának, szórakoznának, utaznának vagy éppen éhesek. Aki a kívánt folyamat egészét le tudja fedni és képes kezelni, annak nyert ügye van a felhasználóknál.

Ezen a ponton külön kell választani a fizetést, ami a számla egyszerű kiegyenlítését jelenti, és a vásárlást, ami az igény megszületésétől a kívánt termék vagy szolgáltatás megkeresésén át a fogyasztói döntésig és a végén a fizetésig, sőt, akár a termék felhasználásáig tart. A sikeres szolgáltató mindezeket egybegyúrja és a teljes értékláncra alkot összetett igényeket kiszolgáló, integrált, mégis flexibilis megoldást.

Másik szempont az elektronikus fizetés komolyan vételére, hogy a világon mind kevesebb készpénzt használnak. Bár ez a trend Magyarországon némileg megtorpant, hosszabb távon nálunk sem lehet más az irány. Hiszen már az elmúlt évtizedben is elsősorban a bank- és hitelkártya-fejlesztés mozgatta a szektort. A válság nyomán azonban a plasztikok piaca – az MNB jelentései alapján – legalábbis stagnál, de semmiképpen sem növekszik. Új alternatívát éppen ezért a mobil, elektronikus megjelenések és megoldások jelenthetnek.

A fejlesztési folyamatban vannak olyan szereplők, amelyek az interneten már bejáratott partnerekkel „házasodnak”. A külföldi bankok azonban általában óvatosan kezelik ezt a piacot, hiszen jelenleg nem feltétlenül az elektronikus fizetési módok fejlesztései foglalják le erőforrásaikat. Itt ráadásul nemcsak az „óriások” számára terem babér, a kisebb, lokális szolgáltatók számára komoly versenyelőny a helyi piac ismerete és persze kapcsolatrendszerük. Emellett reményteli jövőképet ad az is a fejlesztőknek, amire néhány éve még senki sem gondolt volna: az egyik legnagyobb, globális cég prezentációs szoftvere éppen egy Magyarországról kapott versenytársat a világpiacon.

Egy lokális vállalat egy globális szolgáltatónál jóval hatékonyabban és hitelesebben szólíthatja meg a szórakozás, az evés-ivás, és a kultúra területén működő cégeket, ami leginkább a helyi kis- és középvállalati szektor terepe. Lehet itt szó menzákról, romkocsmákról vagy éppen pubokról – ezek önmagukban nem nagyok, összeadódva azonban komoly forgalmat realizálnak. Ráadásul ebben a körben egyelőre nem mondható széleskörűnek az elektronikus fizetési módok használata, éppen a költséges hagyományos megoldások elutasítása miatt.

Az innovatív, elektronikus fizetési megoldások fejlesztésének célcsoportja első körben értelemszerűen az urbanizált, városi környezet és az ottani felhasználók lehetnek. Itt van ugyanis relevanciája annak a kényelemnek, időmegtakarításnak, amit ezek az alkalmazások jelentenek. A gyorsabb fizetés vagy például az, hogy nem kell az asztalhoz hívni a pincért egy vendéglátóhelyen az olyan, készpénzmentesség mellett elkötelezett felhasználók számára fontos, akik pozitív élményei a későbbiekben hozzájárulnak majd ahhoz, hogy mindenkihez eljussanak, és tömegessé váljanak a mindennapi helyzeteket megoldó, az életet megkönnyítő megoldások.