Az állam vagy a piac lesz erősebb a következő években? Szakértők válaszolnak

Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség kommunikációs vezetője:
"Az MNB adatai szerint a bankrendszer felerészben hazai irányításúvá vált. Ugyanakkor egyértelmű, hogy a tulajdonosi elkötelezettségen túl akár állami, akár magántulajdonban van egy hitelintézet, mindenképpen egységes piaci szabályok mellett, kiélezett versenyhelyzetben kell működnie. A szektor helyzetét idén is kettősség jellemzi: a bankok tőkehelyzete erős, likviditásuk megfelelő, mivel az anyabankok tőkeemeléssel kompenzálták az extraadók és terhek okozta veszteségeket. Ez azonban nem arra eszköz, hogy a bankok a magyar gazdaság jó ütemű fejlődését finanszírozzák, hiszen így lekötik azt a szellemi kapacitást és anyagi forrást, amivel a pénzügyi eszköztár költségtakarékos, fogyasztóbarát megújítására fordíthatnának."

Ablonczy Balázs, a SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója:
"Az informatikai piacon egyre erősebb vevővé válik az állam. Ebben nagy szerepet játszanak az új operatív programok megjelenése, összesen mintegy 600 milliárd forint értékben. Fontos, hogy ezek felhasználása az informatikai és termelő vállalatok hatékonyságát növelje, a külpiacon való részvételüket segítse. Ügyfeleink között nemcsak üzleti szereplők, hanem állami szervezetek is vannak, így látjuk, milyen egyszerűsítést, változást tud hozni a legújabb informatikai eszközök használata. Célunk, hogy itt, az állami szektorban növeljük részarányunkat, a versenyszférához hasonló szintre. A hazai piac egészséges növekedését ugyanakkor az erős piaci és kormányzati szektor együttes szerepvállalása teszi fenntarthatóvá."

Raskó György, agrárközgazdász:
"Az állami beavatkozás a gazdaság életébe fokozódni fog. A politikai indíttatású gazdaságszervezés veszélye az, hogy az uralkodó párt érdekei ritkán esnek egybe a nemzetgazdaság egészének érdekeivel. Például a piacgazdaság hatékony működéséhez verseny kell minden fontos gazdasági ágban, olyanokban is, mint a mezőgazdaság. Az állam jogi természetű beavatkozása nem teszi lehetővé, hogy azok műveljek a földet, akik a legjobban értenek hozzá, akik abból a legtöbbet tudjak kihozni úgy, hogy egyben megőrzik annak termőképességét. A jelenleg hatalmon lévő párt felelős vezetői nem hisznek ezen alapigazságokban, ami a gazdaság nemzetközi versenyképességének csökkenéséhez és a társadalmi feszültségek éleződéséhez fog vezetni."

ifj. Chikán Attila, az Alteo Nyrt. vezérigazgatója:
"A következő négy év a megnyugvás időszaka lehet: kikristályosodhat, hogy az energiaszektor mely szegmensében, milyen módon kíván az állam szerepet vállalni. Ebben a tekintetben átmeneti időszakra számítok, amelynek során hosszú távra letisztulnak az erővonalak. Az aktív állami részvétel az energiaszektorban egyáltalán nem rendszeridegen elképzelés, de nem mindegy, hogy milyen stratégiát választ. Egyes szegmensekben a tulajdonosi szerepvállalás, vagy határozott szabályozás nyújthat jelentős hozzáadott értéket, miközben az olyan jól működő részterületeken, mint az áramkereskedelem sikeresen liberalizált vállalati szegmense, a fő támogatást egy háttérbe húzódó, szigorú piacfelügyelő adhatja."

Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetség elnöke:
"A szállodaiparban és a vendéglátásban az állam és a vállalkozások nincsenek egymással versenyhelyzetben, az állam ebben a szektorban alapvetően nem tulajdonol, egyébként is jelentős a kkv-k részaránya. Az ágazat és az állam érdeke közös: növekedjen a szektor forgalma, deviza-kitermelése és teremtsünk még több munkahelyet. Több ágazatspecifikus kormányzati megoldás szükséges, így többek között a versenyképesség javítása, a túladóztatás csökkentése, valamint a turisztikai célú marketing források nemzetközi szintre emelése. A szektor jövedelmezősége alacsony, sok a bedőlt hitelezésű, veszteséges szálloda, jelentős felújításokra és jobban fizetett munkaerőre van szükség, mert túl sokan dolgoznak külföldön."