Draghi üres kézzel érkezett, de elérte a célját

Már egy 300 milliárd eurós kreditpapír-vásárlás bejelentést is lazább monetáris politikai irányvonalként értékeltek volna a piaci szereplők, a sajtótájékoztatón Mario Draghi megismételte a korábbi információkat, és újdonságként elhangzott, hogy két évig fog tartani a mennyiségi lazítási program. A bejelentés némileg csalódást keltett, mert konkrét számot, illetve további részleteket vártak a sajtótájékoztatótól.
Draghi mint már sokszor, ismét üres kézzel érkezett, és nem mondott semmit.

Továbbra sem világos, hogy milyen megoszlásban, milyen hosszú lejáratú kötvényeket, és mekkora mennyiségben fog vásárolni az EKB. Bár el lehet mondani, hogy nem kell kétségbe esni, a mennyiségi lazítást Európában is megtartják. Jól láthatóan Draghi, illetve az EKB nem akarta ellőni a puskaport.

A pénteki amerikai foglalkoztatási adat viszont „ellopta a showt”.  Az egy hónappal korábbi142 ezres adat után a szeptemberi nem mezőgazdaságban foglalkoztatottak létszáma 248 ezer fővel bővült az USA-ban. A szám jelentősen meghaladta a 225 ezres mediánvárakozást.

Továbbra is elmondható, hogy az amerikai foglalkoztatási adatok minősége elmarad a válság előtti szintektől, de a tendencia és a fő számok folyamatosan erősek. Régiós összehasonlításban Európával és Japánnal szemben az amerikai gazdaságban a leggyorsabb a válság utáni reálgazdasági felzárkózás. A makrogazdasági trend továbbra is egyértelmű: a folyamatosan erős amerikai adatok lehetővé teszik, hogy a Federal Reserve korábban kezdje meg az extra laza monetáris kondíciók szigorítását az USA-ban. Az eltérő jegybanki kamatpályák várhatóan továbbra is nyomást gyakorolnak a feltörekvő devizákra és az euróra.

Jegybankárok devizaárfolyamokról nem nagyon szeretnek beszélni, de úgy gondolom, hogy az EKB egyetlen reális célja az euró gyengítése. Az EKB fedezett kötvény és eszközfedezetű értékpapír-vásárlási (ABS) programja érdemben nem fogja a periféria hitelezési feltételeit és aktivitását javítani, viszont az eurót lehet a mennyiségi lazítási program segítségével gyengíteni, amivel az EKB-ban is tisztában vannak.

A hitelpiac Európában túl kicsi, nem nyilvánvaló, hogy a spanyol, portugál, vagy a görög piacon az ABS és fedezett kötvényvásárlás miként érezteti reálgazdasági – elsősorban foglalkoztatási – hatását, ami az óriási amerikai mennyiségi könnyítéssel sem bizonyított, hogy sikerült a Fednek. De mi mást tehet az EKB deflációs környezetben, gyakorlatilag nulla százalékos kamat mellett?

A jegybankárok erről sem nagyon szeretnek beszélni, de úgy tűnik, hogy klasszikus leértékelési versenynek, egy devizaháborúnak lehetünk tanúi az Egyesült Államok, Európa, valamint Japán között.

A dollár több mint kétéves csúcsra erősödött az euróval szemben – 1,25-ös szinten – anélkül, hogy az EKB ellőtte volna a puskaport, így Draghi megint elérte a célját. Az euró gyengült és a periféria versenyképessége egy kicsit talán javult.