Pénzügyi zűrzavar is jöhet - véli a válságot megjósoló professzor

Az olajárak nem nőnek, hanem esnek, a globális tőzsdepiacok pedig új rekordokat érnek el. A hitelpiacok alacsony kockázati felárakat mutatnak, míg a hosszú távú kötvényhozamok a legtöbb fejlett gazdaságban csökkentek. A válságok által érintett országok pénzpiacai – például az orosz deviza-, részvény- és kötvénypiac – ugyan gondokkal küzdenek, de ez a globális pénzpiacokra nem terjedt át, pedig ezt a fajta fertőzést a geopolitikai feszültségek jellemzően ki szokták váltani.

Miért más most a helyzet? A befektetők túl magabiztosak vagy okkal nem aggódnak, miután a jelenlegi geopolitikai kockázatoknak legalábbis eddig csak mérsékelt gazdasági és pénzügyi hatásaik voltak? A globális piacokon számos ok miatt nem alakult ki nyugtalanság. Először is, a fejlett gazdaságok (az USA, az eurózóna, az Egyesült Királyság és Japán) központi bankjai az irányadó kamatlábakat nullához közeli szinten tartják, míg a hosszú távú kamatok alacsony szinten állnak. Ez pedig felhajtja más kockázatos eszközök, mint például a részvények árát.

Másodsorban a piacok úgy vélik, hogy az orosz-ukrán konfliktus korlátozott kiterjedésű marad, és nem eszkalálódik egy igazi háborúvá. Bár az Oroszország elleni nyugati szankciók, illetve az arra adott válaszlépések egyre több területet érintenek, azok nem okoznak jelentős gazdasági és pénzügyi károkat az EU, illetve az USA számára. Még fontosabb, hogy Oroszország nem zárta el a gázcsapokat Nyugat-Európa számára, ami jelentős sokk lenne az orosz földgáztól függő uniós gazdaságok számára.

Harmadrészt, a közel-keleti zűrök nem okoztak jelentős zavart az olajellátásban, és nem eredményeztek árrobbanást sem, mint 1973-ban, 1979-ben vagy 1990-ben. Éppen ellenkezőleg a globális olajpiacok jelentős többletkapacitásokkal rendelkeznek. Irak helyzete problémás lehetne, de olajkitermelésének mintegy 90 százaléka a déli országrészben, Bászrához közel, vagy északon történik, előbbi területet a síiták, míg az utóbbit a kurdok ellenőrzik. Csak a termelés 10 százaléka zajlik így az Iszlám Állam által ellenőrzött Moszul környéki régióban.

Végezetül, az a közel-keleti konfliktus, amely felhajthatná az olajárat, nevezetesen az Izrael és Irán közötti háború, korlátozott szintű kockázatnak tekinthető az iráni atomprogramról szóló nemzetközi tárgyalásoknak köszönhetően. Így tehát úgy tűnik, hogy okkal nem alakult ki pánikhangulat a globális piacokon napjaink geopolitikai kockázatai miatt.

Mi tudná ezt a helyzetet megváltoztatni? Több forgatókönyv is szóba jöhet. Először is, a közel-keleti zűrzavarok akkor tudnának hatással lenni a globális piaci hangulatra, ha egy vagy több terrortámadás érné Európát vagy az USA-t; ez előfordulhat, hiszen az Iszlám Állam több száz dzsihádistája rendelkezik európai vagy amerikai útlevéllel. A piacok hajlamosak figyelmen kívül hagyni olyan események kockázatait, amelyek valószínűségét nehéz megítélni, azonban azoknak komoly hatásuk van, ha bekövetkeznek. Ebből adódóan egy nem várt terrortámadás idegessé tehetné a globális piacokat.

Másodsorban, a piacok tévedhetnek abban, ha azt hiszik, hogy az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus vagy a szíriai polgárháború nem eszkalálódik. Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikája még agresszívabbá válhat a belpolitikai kihívások miatt, míg Jordániát, Libanont és Törökországot is destabilizálja a szíriai válság.

Harmadsorban, a geopolitikai és politikai feszültségek nagyobb valószínűséggel járnak globális kihatással, ha azok érintik a globális gazdaságot alakító rendszerszintű tényezőket. Például az a vihar, amely idén végigsöpört a feltörekvő piacokon, akkor tört ki, amikor a néhány országban (Törökország, Thaiföld és Argentína) kialakult politikai válsághoz a kínai növekedésről szóló kedvezőtlen hírek kapcsolódtak. A rendszerszintű fontossággal bíró Kína volt az a gyufaszál, amely lángra lobbantotta a regionális és lokális bizonytalanság lőporos hordóját.

Mostanában vagy hamarosan globális pénzügyi káoszt okozhat a hongkongi helyzet, kiegészülve a kínai gazdaság további gyengélkedéséről szóló hírekkel. A Fed is előidézhet pénzügyi zűrzavart, ha a nulla százalékos kamatpolitikáját hamarabb és gyorsabban fejezi be, mint azt a piacok várják. Az eurózóna is visszacsúszhat recesszióba, illetve válságba, a monetáris unió felbomlása esetén pedig a valutacsere kockázata is megjelenhet. Ezen globális tényezők bármelyikének összekapcsolódása regionális vagy lokális geopolitikai feszültségekkel gyúlékony helyzetet idézhet elő.

Bár a globális piacok magabiztossága ésszerűnek tekinthető, nem lehet kizárni azonban azt, hogy a geopolitikai kockázati tényezők pénzügyi zűrzavart eredményeznek. Száz évvel ezelőtt a pénzpiacok alig tartották valószínűnek, hogy kitörhet egy nagyobb konfliktus; 1914 nyarának végéig nem vették figyelembe azokat a kockázatokat, amelyek elvezettek az I. világháborúhoz. Akkoriban a piacok nem megfelelően árazták be az alacsony valószínűséggel, de bekövetkeztük esetén jelentős hatással bíró kockázatokat. Most is ezt teszik.

Copyright: Project Syndicate, 2014.
www.project-syndicate.org