A forint gyengülhet, miután az MNB kitarthat a laza monetáris politika mellett

A régióban tapasztalható ipari termelés lassulás és a német feldolgozóipari megrendelések csökkenése kockázatokat jelentenek a növekedési kilátások kapcsán. Várakozásunk szerint a GDP bővülése az év első felének 3,5 százalékos üteméről 2014 második felében 2,5 százalék körülire csökken, az éves növekedési átlag pedig 3,1 százalék lesz.

Az EU-s forrásfelhasználás pozitív növekedési hatásának mérséklődése, a költségvetés strukturális egyenlegének korrekciója és a külső kereslet egyaránt hozzájárulhat a növekedési ütem lassulásához, amit jövőre 2,1 százalék körül várunk.

A kormányzat kisebb kiigazító lépéseket tesz a strukturális egyenleg terén a jövő évi költségvetésben. Az Európai Bizottságnak a strukturális egyenleg lazulására vonatkozó aggályai miatt a kormány a korábbi, 2,8 százalékos célszint helyett alacsonyabb, 2,4 százalékos hiánycélt tűzött ki 2015-re. Úgy véljük, a fiskális egyenleg javítását célzó tervek csökkentik annak kockázatát, hogy Brüsszel újraindítja a túlzottdeficit-eljárást, és így az euró/forint árfolyam december 31-i szintje – amelyek befolyásolják a 2014. végi államadósságszint alakulását – kevésbé lesz olyan kritikus tényező, amelyet kiemelt figyelemmel kell követnie a kormányzatnak.

Azzal, hogy az MNB segítséget nyújtott a devizahitelek forintosításához szükséges banki fedezeti igények biztosításában, jelentős kockázatot küszöböl ki a forintárfolyam vonatkozásában. Azáltal, hogy a piaci árfolyamon történik a forintosítás, a bankok egyszeri nettó vesztesége 700 milliárd forint körül maradhat, ami a hitelfeltételek változásával kapcsolatos elszámolásból adódik. A konverziót követően az új, fair banki szabályozásnak megfelelő forinthitelek árazása azonban jelentős mértékben befolyásolhatja a bankszektor jövedelemtermelő képességét és ezáltal a bankok jövőbeli hitelezési hajlandóságát is.

A devizahitelek forintosításának fedezéséhez nyújtandó jegybanki segítség csökkenti ugyan a devizatartalékot, annak szintje azonban megfelelő marad a csökkenő rövid távú külső adósság miatt. Az uniós alapokból a források beáramlásnak, illetve annak köszönhetően, hogy az állam devizaadósságának törlesztését várhatóan nagyrészt fedezi a jövő évi forint állampapír-kibocsátás arra számítunk, hogy a jegybanki devizatartalék szintje a devizahitelek forintosítását követően 2015 végére 28-30 milliárd euróra csökken.

Az inflációs kilátások várakozásaink szerint alacsonyabbak lehetnek az MNB legutóbbi, szeptemberi előrejelzéséhez képest. A jegybank adóhatásoktól megtisztított maginflációja, szeptemberben éves alapon 1,2 százalékra csökkent az augusztusi 1,5 százalékról. Az energiaárak utóbbi időben tapasztalható csökkenése, illetve a globális növekedési kilátások romlása szintén azt jelzi, hogy az importált infláció mértéke alacsonyabb lehet. A rezsicsökkentés bázishatását figyelembe véve azt várjuk, hogy a fogyasztói árindex 0,7 százalékra korrigálhat decemberben, majd 2015 harmadik negyedében 2, év végére pedig 2,3 százalékra emelkedhet. Ez alacsonyabb érték, mint amely az MNB előrejelzésében szerepel.

A jegybank szerint 2015 végére az infláció mértéke elérheti a 3 százalékos célszintet. Ha a következő hónapokban beérkező adatok alátámasztják, hogy az infláció mértéke alacsonyabb lesz a jegybank előrejelzéséhez képest, akkor nőhet az esélye egy további, kisebb mértékű kamatvágásnak, de erre valószínűleg az év vége előtt már nem kerül sor. Az államadósság szintjének további csökkenéséhez szükséges év végi forintgyengülés elkerülésének fontossága miatt nem várunk változást 2015 előtt a jegybank politikájában.

Az enyhe inflációs kilátások, a globális hozamvárakozások csökkenése és az Európai Központi Bank eszközvásárlásának köszönhető potenciális kamatfelár-csökkenés valószínűleg lehetővé teheti az MNB számára, hogy a kamatokat hosszabb távon alacsonyan tartsa. Az alapforgatókönyvünkben az első 25 bázispontos emelést 2015 decemberére toltuk ki, de ha a Federal Reserve szigorítása később indulna el, akkor az MNB kamatemelése még tovább is kitolódhat.

A forintárfolyam terén fokozatosan gyengülő kurzusra számítunk, miután a külső keresletet érintő kockázatok, illetve a háztartások forintgyengüléssel kapcsolatos érzékenységének – a devizahitelek forintosítása révén – várható megszüntetése azt valószínűsíti, hogy a jegybank továbbra is kitarthat a laza monetáris feltételek biztosítása mellett. Továbbá egy korlátozott mértékű forintgyengülést is tolerálhat a növekedés élénkítése érdekében.

Magyarország külső többletének mértéke várhatóan 2013-2014-ben elérte a csúcsszintet, miután a hazai kereslet élénkülésbe kezdett.Mindemellett nem valószínű, hogy középtávon eltűnne a folyó fizetési mérleg többlete. Arra számítunk, hogy a forint euróval szembeni árfolyama fokozatosan gyengül majd, miután az ex-post pozitív reálkamatszintek eltűnnek, és a fogyasztói árindex 2015-ben az egész év folyamán emelkedni fog.