Rontanak vagy javítanak a változások az adórendszeren? Szakértők válaszolnak

Beer Gabor, partner, a KPMG adótanácsadási üzletágának vezetője:
„A tény, hogy a gyorsan változó gazdasági körülményekhez hasonlóan az adórendszer is változik, akár természetesnek is vehetjük. Hogy kedvező irányba mutatnak-e a változások, valójában csak egy-két év múlva tudjuk megítélni – akkor derül ki, hogy ösztönözték-e a beruházásokat, segítették-e a munkahelyteremtést, összességében hozzájárultak-e a GDP növekedéséhez, a feketegazdaság kifehérítéséhez. Kevésbé ismert, de az adóváltozások mellett szintén lényeges és sokakat érintő esemény, hogy november 14-én elfogadták a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS-ek) alkalmazásának a lehetőségét, ami beláthatatlan könnyítést jelent a nemzetközi cégeknek a nagyon közeli jövőben.”

Békés Balázs, a Ryan magyarországi és kelet-közép-európai régiójának vezetője:
„Az elfogadott módosítások jól illeszkednek a kormányzat eddigi adópolitikájába, amely a jövedelmet terhelő adók felől a fogyasztást terhelő adók irányába tolja a hangsúlyt. Bár nem változik lényegesen a társasági adózás, bizonyos szabályok hátrányosan érintik majd a vállalkozásokat. Legnagyobb figyelmet ezek közül a kvázi szektorális különadók kapták. Szélesebb kört érinthet a nyereségminimum meghatározásának új szabálya, amely szerint 2015-től a bevételt nem lehet csökkenteni az eladott áruk illetve a közvetített szolgáltatások beszerzési értékével. Sok céget érintő szigorítás az is, hogy a következő évtől kezdődően keletkezett elhatárolt veszteségek felhasználását 5 éves időkorláthoz kötik.”

Hegedüs Sándor, az RSM DTM Hungary adócsoportjának vezetője:
„Adópolitikai szempontból ez a csomag érdemi újdonságot nem hozott, az elmúlt évek alatt kitaposott ösvényen halad tovább. A hangsúly továbbra is a fogyasztási típusú és különadókon van a jövedelemadókkal szemben. A korábban kommunikált adóelvonás csökkentése helyett inkább ennek fordítottja fog megvalósulni, még ha két szimbolikussá vált elemben (internetadó, cafeteria terheinek növelése) visszakozott is a jogalkotó. Így is maradt azonban az elfogadott törvényben a külföldi befektetéseket riasztó és az adórendszer stabilitását és a kiszámíthatóságot megkérdőjelező elem (élelmiszerlánc-felügyeleti díj). Pozitívum, hogy újabb erőfeszítéseket is láthatunk a feketegazdaság visszaszorítására.”

Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország üzletágvezetője:
„A családok szempontjából egyértelmű a javulás, a kiskereskedelmi láncok vagy a dohányipar egyes szereplői számára viszont romlott a helyzet az új adócsomag elfogadásával. Könnyű felismerni a változásokban a költségvetés bevételi igényeit, például az államadósság csökkentése érdekében tett lépéseket vagy a gazdaság fehérítésének szándékát. Egy fontos dolog viszont elmaradt: az előzetes egyeztetés az adózókkal. Kétséges például az új áruforgalom ellenőrző rendszer januári bevezethetősége. Én a jogalkotó helyében most kezdeném el az egyeztetéseket a 2016-os adóváltozások kapcsán, hogy legyen felkészülési idő, kiszámíthatóság, nyugalom, amire Magyarországnak nagy szüksége van.”

Vámosi-Nagy Szabolcs, az EY adószakértője:
„Az adózatlan gazdaság visszaszorítás érdekében elfogadott intézkedések helyénvalók és szükségesek is. Az viszont nem jó, hogy ötletszerűen új adókat talál ki a kormány. Amíg a magánszemélyek esetében – a személyi jövedelemadónál – a lineáris arányosságot tekintik igazságosnak, addig a vállalkozásoknál egyre többször alkalmaznak sávosan progresszív adókat. Úgy tűnik, hogy az adórendszer változásai időnként túl agresszívek (például a reklámadó felső kulcsának 50 százalékra való emelése, valamint az élelmiszerlánc-felügyeleti díj növelése, amely adott esetben a hatvanszorosára emelkedik). A cafeteria kivezetésére tett bátortalan intézkedés folytatódhatna, mert szerintem helyesebb bérben adni a munkaerő elismerését, mint egyéb szolgáltatásokban.”