Egyre okosabbak a városok

Akkor, ha a közlekedési lámpák automatikusan képesek kezelni a forgalmat úgy, hogy ne legyen dugó? Ha a lakók mobiltelefonon tudják a veszélyhelyzetet jelenteni a hatóságok fele, és nyomon is tudják követni annak megoldását? Vagy ha eltűnik a háziállat, és egy központi adatbázisból lehet érdeklődni, hogy megtalálta-e valaki? Az okos városok koncepciója számos ötletből alakult ki. De elég egy-két ilyen elvégzett projekt? Hol a határvonal az okos és a nem okos városok között?

Az Európai Bizottság szerint az okos városok a digitális technológiákat a jobb közszolgáltatások megteremtése, a hatékony erőforrás-felhasználás, valamint a káros környezeti hatások csökkentése érdekében használják. Ezek a technológiákat arra tervezték, hogy a hagyományos hálózatokat és szolgáltatásokat optimalizálják az ott lakók érdekében, élhetőbb, jobb környezetet teremtve.

A mindennapokban, az infrastruktúra szempontjából ez gyorsabb tömegközlekedést, hatékonyabb áramelosztást, világítást, valamint szemétszállítást jelent. De ide köthetjük a közszolgáltatások, a rendőrségi, a közigazgatási munka hatékonyabbá tételét is, azaz a mindenféle értelemben vett biztonság megnövekedését. Számos projekt célozza ezeket a mobilitás, a gazdaság, az energia, a környezet, a politika oldaláról. Ma már a világ népességének több mint fele él városokban, 2050-re pedig további 2,5 milliárd fog ilyen környezetben lakni az Egyesült Nemzetek Szervezetének kimutatása szerint. Jelenleg a világ GDP-jének közel egyharmadát állítják elő a 120 legnagyobb városban, köztük például Londonban, Párizsban, Moszkvában és Isztambulban.

Az okos városok kialakítása komoly gazdasági lehetőségeket is rejt, egy felmérés szerint világszerte 1500 milliárd dollárnyit. Ez majdnem akkora, mint Spanyolország éves GDP-je. Így érthető, a vállalatok jelentős erőfeszítéseket tesznek az okos városok kialakításáért: csak az autóközlekedést nézve olyan megoldásokat dobnak piacra, mint az automata parkolóhely-kereső, vagy a felhő-alapú rendszerek, melyekkel autók, sofőrök, szolgáltatók tudnak egymással, akár menet közben kommunikálni és helyhez köthető ajánlatokat generálni.

Az IT alapú telematikai rendszerekkel a teherszállítás is biztonságosabb. Gondoljunk például arra, hogy egy veszélyes szállítmány esetén a rendszer magától képes olyan útvonalakat ajánlani, mely elkerül óvodákat, kórházakat, vagy folyamatosan ellenőrzi a guminyomás állapotát egy-egy flottánál, hozzájárulva a fogyasztás optimalizálásához.

Az okos közlekedés terén kiemelkedik Rio de Janeiro példája. Brazília második legnagyobb városa szenzorokból, kamerákból álló hálózatot építtetett ki, amelyekkel azonnal képesek kezelni az előforduló lehetséges helyzeteket. A városüzemeltetési központban egy hatalmas monitorfalon látják, ha valahol baleset vagy áramkimaradás van. Információt kapnak mindenről, ami befolyásolhatja a város működését. Az időjárástól kezdve több mint 30 szervezet adatai futnak be egy óriási információtengert képezve. Ide érkeznek be az állampolgárok javaslatai, bejelentései is, akár Facebookon vagy Twitteren küldik azokat.

A kulcs az intelligens városhoz az, hogy ebből az óriási mennyiségű, sok forrásból származó adatból miként lehet egységes, világos képet alkotni vagy éppen előrejelzést készíteni. Analitikai eszközök segítségével a városok felgyorsíthatják adminisztrációs és döntéshozatali mechanizmusaikat. Ennek birtokában megelőzhetik az olyan kialakulóban lévő problémás helyzeteket, mint például egy óriási esőzés, amely igen gyakori a 14 millió lakosú Mumbai-ban.

Mára már számos város indított el okos város projekteket, és bízza egymással összekötött megoldásokra a közlekedés, az önkormányzatok, vagy az energiaellátás felügyeletét. E városok már felismerték, hogy a jelenben meghozott befektetésekkel a jövőjüket alakítják, és egy élhetőbb környezetet hoznak létre. Ezért van szükség okos városokra.