Iránykeresés - Mit kezd az állam a két nagybankkal?

Kicsit a bőség zavarával küzdhet az állam, miután hirtelen beszerzett két nagybankot a piacon. Bár a Budapest Bankért fizetett ár még nem ismert, az biztosnak látszik, hogy a két szereplőért adott összeg százmilliárd forint feletti lesz. A nem túl meglepő kérdés most az, hogy mit kezd az állam a két hitelintézettel, illetve milyen irányba fordítja majd a tulajdonosi jogokat vélhetően gyakorló nemzetgazdasági tárca a stratégiájukat.

A legnagyobb gond az, hogy a két új szerzemény, azt leszámítva, hogy a pénzügyi szolgáltatói piacon tevékenykedik, nagyon kevés dologban hasonlít egymásra. Az MKB egy kétezer milliárdos eszközállományú, de súlyos tételekkel terhelt hitelportfóliót maga előtt görgető, leginkább a nagyvállalati területen és a lakossági piac felső harmadában érdekelt hitelintézet, amelynél a következő évek első számú feladata a mérleg megtisztítása lesz. A Budapest Bank ezzel szemben a teljes lakossági ügyfélkört célzó, és a kis- és középvállalkozásokat a stratégia fókuszába helyező bank, amelynek a válság előtti időzített bombákban (projekt-, és devizahitelek) nem, vagy alig voltak pozíciói.

Ezek alapján az MKB-nál folytatni kellene azt a portfóliótisztítási folyamatot, amelyet egyébként már az előző tulajdonos is régen elkezdett, a Budapest Bankot pedig hagyni működni, mint eddig. Gyanítható azonban, hogy nem ez lesz a terv, hanem az egyesítés mellett döntenek: emellett szól, hogy két, tisztán állami nagybank meglétét nehéz megmagyarázni (hacsak az egyiken nem akarnak gyorsan túladni), másrészt az összevonás után egy csapásra a második-harmadik legnagyobb, ráadásul minden területen elég jó pozíciókkal bíró szereplő jöhetne létre a piacon.

Bármi is legyen viszont a terv, kínosan ügyelni kellene arra, hogy szigorúan piaci alapon működjenek tovább az új szerzemények: alig egy bő évtizede még ugyanis annak, hogy az utolsó két, súlyos milliárdokkal kistafírozott bankjától megszabadult az állam.