Felpörgetik-e az új uniós források az IT-piacot?

Horváth Krisztina, a Cisco Magyarország ügyvezető igazgatója:
Az EU-támogatások fontos elemei a növekedésnek, azonban hogy teljes képet kapjunk az IT-piaci folyamatokról és a fejlődésről, figyelembe kell vennünk a piac azon részét is, amelyet nem érintenek. A hazai IT-szektor kormányzati, vállalati és lakossági részei közül az uniós források elsődlegesen a kormányzati szegmenst célozzák. Emellett az előző ciklusban is voltak uniós források, még ha most az előrejelzések szerint nagyobb volumenű is lehet a finanszírozás. További szempont, hogy a keretösszegeken belül mekkora lesz az IT-ra fordítható rész. Mivel a technológia és az IT az élet minden területén jelen van, arra számítok, hogy ez az uniós finanszírozású projektek meghatározásánál is érvényesül.

Veres Zsolt, az IBM Magyarország vezérigazgatója:
Természetesen felpörgetik a piacot, de nem annyira a források mennyisége a kérdés, mint inkább az, hogyan tudnak a szervezetek gyorsan és egyszerűen hozzájutni a támogatásokhoz. Az elosztást irányító intézményrendszer kissé még nehézkes, és rengeteg „ellenőrzési pont” lassítja a felhasználást. Ha élni szeretnénk a minden korábbinál nagyobb EU-s büdzsé lehetőségeivel, a pályázati infrastruktúrát biztosan tökéletesíteni kell. Mivel ma már szinte nincs olyan szektor, amelyben az informatika ne a katalizátor szerepét játszaná, az IT támogatások ügyes felhasználása az egész nemzetgazdaságnak hasznot hozhat. Ha jól csináljuk, az IT-piaccal együtt az összes többi is pörögni fog.

Reményi Csaba, az Oracle Hungary ügyvezető igazgatója:
Az uniós források összetett módon érinthetik a magyar informatikai piacot. Az anyagi lehetőségek optimális kihasználása mellett fontos kiemelni, hogy mind az uniós célok és irányelvek, mind a modern és költséghatékony informatikai rendszerek kialakítása elsődleges szempont kell, hogy legyen. A meglévő IT infrastruktúrák racionalizálása és konszolidációja a közigazgatási és vállalati körben is fontos. Az uniós finanszírozás elősegíti, hogy a Digitális Nemzet Fejlesztési Programban leírtak szerint megvalósuljon a lakosság széleskörű elektronikus kiszolgálása, a lakossági e-kártyáktól a folyamatokat lebonyolító rendszerekig, miközben biztosítja az állampolgárok adatainak biztonságos kezelését.

Ablonczy Balázs, az SAP Hungary Kft. ügyvezető igazgatója:
Igen, sőt hatása ezen túl is fog mutatni, mivel minden, informatikára elköltött pénz két iparág innovációját szolgálja. Elsőként a kkv-k számára nyílhatnak meg e lehetőségek és a beszerzések még idén megvalósulhatnak. Óriási érdeklődés lesz, hiszen a kedvezményezetti kör az elmúlt másfél évben kivárt. A közszférában az IT beruházások többsége EU projektek keretében valósult meg, és ez várhatóan nem változik. Lényeges, hogy minden pályázatos támogatási konstrukció esetében is támogatható tevékenységként, elszámolható költségként jelenjenek meg az informatikai beruházási elemek. A források új lehetőséget adhatnak, hogy a szervezetek hatékonyabban működjenek, ami a versenyképes gazdaság egyik alapja.

Major Gábor, az IVSZ főtitkára:
A következő uniós ciklus különleges: most először önálló prioritás van az infokommunikációs célokra. Ez azonban kétélű fegyver: egyrészt megkönnyíti a konkrét IKT programok végrehajtását, ugyanakkor félő, hogy a komplex beruházásokhoz kapcsolódó informatikai tartalom nehezebben lesz elérhető. Innovációs fejlesztésekre körülbelül 700 milliárd forint jut, ezeknek hagyományosan 40-50 százalék informatika tartalma van, így évente több tízmilliárd forintnyi IKT fejlesztést láthatunk majd. Fontos lehetőség az e-közigazgatás és a digitális kompetenciák fejlesztésére szánt jelentős összeg, amit ha jól használunk fel, pár év múlva könnyebben és teljesen digitálisan intézhetjük közügyeinket.